Túlélő alakelem vagy csak okos kiválasztás?

SEOV idén is?

Igen. Természetesen ebben az évben is megrendezzük az Országos Solid Edge és Edgecam versenyt, aminek idén is az NCT Akadémia biztosítja a helyszint. Két dolog miatt is ajánlom, hogy figyelemmel kövessétek :

  1. Aki ezen a versenyen elindul (mert a kiírás szabályainak megfelel) az nagyon sok tapasztalatot és tudást szerezhet, aminek később nagy hasznát veszi
  2. Az előző évek feladatai és azok magoldásai megtalálhatóak az internet, így azokból az ipari példákból nagyon sokat lehet tanulni

A verseny részleteiről itt olvashattok és nevezhettek:

Országos Solid Edge és Edgecam Verseny 2017

Most pedig szakma, mint mindig

Egy időben sokat hallottam egy bizonyos kifejezést a CAD modellezésben: “mindent túlélő építőelem”. Huhh, ez nagyon jól hangzott, de mit is kell túlélni? Itt arra gondolhatott a “marketinges”, hogy belenyúlhatsz a modelledbe bárhogy, módosíthatod, és az újraszámítás után nem fog hibát jelezni, nem lesz referenciavesztés. Ha ilyen tényleg lenne, akkor minden 3D modellezéssel foglalkozó felhasználó nagyon boldog lenne…

Solid Edge vázlat szerkesztés

Solid Edge alakelem módosítása

Hoztam egy jó példát. Adott egy alkatrész, amelynél módosítom a kivágás profilját és rögtön hibát jelez a lekerekítés. Miért? Mert megváltoztak a lekerekítések referenciái, így nem számítható újra a modell ezen része.

Van erre megoldás? Azt gondolom, hogy tökéletes nincs, de okos kiválasztással simán stabilabb modellt építhetsz, persze ennek modelltörténet alapon van jelentősége.

Amit megtanulhatsz ebből a Solid Edge-es videóból:

  • Hogyan lehet a hibát megtalálni és megnézni, hogy milyen referenciához kapcsolódott előtte
  • Hogyan lehet a kiválasztási eszközök megfelelő használatával “túlélőbb” lekerekítést készíteni
  • És még néhány apróság…

Íme, a gyakorlatban:

Remélem hasznos kis videó volt és tudjátok majd alkalmazni a jövőben, ha hagyományos modellezést használtok. Minden jót!

(ui.: Szerencsére nem az SE-nél használják ezt a “mindent túlélő építőelem” marketinges fertelmet…:) )

Facet body, B-rep, Solid Edge

Nem tudok leszakadni erről a “facet body”-s témáról, mert előnyös változások jönnek majd a Solid Edge ST10-es verzióval. Mielőtt belefognék egy konkrét témába tisztázzunk egy-két dolgot. Mikor találkozhatsz “facet body”- val? Mi ennek a szép magyar fordítása? És mi az a B-rep?

Igazán jó fordítást még nem találtam rá, de én az “egyszerűsített háromszögelt modellt” használom, ami inkább egy körülírás, mint egy találó név, de legalább tudjuk, hogy miről beszélünk. Mi közvetlenül és leginkább STL fájlok beolvasásakor találkozunk, aminek az eredménye az, hogy nem tudjuk módosítani a fájlt, de már írtam róla, hogy ez a közeljövőben megváltozik. A JT fájlnak is van olyan opciója, ami nem tartalmazza a pontos geometriát annak matematikai leírásával együtt, hanem háromszögelt felületekből áll. A B-rep az nem más, mint a Boundary representation, ami CAD rendszerekben létrejövő modellek matematikai leírása.

Találtam egy nagyon jó videó, ami röviden összefoglalja a fent leírtakat, és felvillantja a jövőt (jelent):

Szakma, mint mindig…

Azért vettem elő ezt a témát, mert biztos találkoztál már olyannal, hogy egy STL modellről műhelyrajzot szerettél volna készíteni, vagy egy STL alkatrészt beépítettél egy szerelésbe és rajz készítésénél azt vetted észre, hogy nincs a nézeten az STL test… Ez kellemetlen meglepetés, de ez van.

fejsze

Mit lehet ilyenkor tenni? “A” lehetőség, hogy megpróbálod az STL fájlt “használható” testté alakítani valamilyen szoftver segítségével, míg a “B” lehetőség, hogy használod a “Piszkozat nézet” opciót rajz készítésénél, még van “C” is, de az most nem tartozik is.

Én a “B” megoldást mutatom be ebben a videóban, mert ez nem csak arra jó, hogy több tízezer alkatrészről készítsünk relatíve gyorsan műhelyrajzot, hanem arra is, hogy “Facet bodyt” jelenítsünk meg a műhelyrajzunkon.

Íme, a gyakorlatban:

Ahogy már említettem a Solid Edge ST10 “direkt” megoldást fog adni erre (is), belelátva az új verzióban… Méltó lesz a 10-es számhoz. Jó hétvégét!

10 éve a Solid Edge-es “barátokért” (is)

Szerdán az egyik ügyfelünknél, éppen a Teamcenterről beszélgetünk és Ityu prezentációján ott a dátum: 2017. február 01. Beugrott valami erről a dátumról ott, abban a pillanatban. 10 éve annak, hogy erre a pályára “tévedtem” az az, hogy a Solid Edge-en keresztül igyekszek támogatni titeket.

Annyira bennem van az első nap. 2007. február 01-én (csütörtök) kezdtem a graphIT Kft-nél, mint szoftvertámogató mérnök. Az első napon már Jászárokszállásra mentem az Ityuval, hogy a Carrier CR Kft-nél lévő mérnökökkel egyeztessünk. Már itt belekóstoltam az életbe, hogy nem csak Solid Edge kedvelők vannak a világon, sőt… Egy Inventort ismerő srác (emlékszem a nevére is, de azt nem írom le) minden áron “inventoros fejjel” akart gondolkozni a Edge-ben, így mindenben hibát keresett. Ityu lazán, higgadtan kezelte a helyzetet, amikor kijöttünk tőlük, akkor annyit mondott: “Na valami ilyesmi lesz, amit csinálnod kell”. Beültünk az autóba és visszautaztunk a Montevideó utcába, ahol az iroda volt. Ott bemutattak mindenkinek, aki még nem ismert, és vártam a laptopomra, amit a Horváth Lacától (NX) örököltem meg (később még a Melkovics Peti is dolgozott rajta). Czifinek  (Ityu mellett) is sokat köszönhetek, hisz ő “vadászott” le. Szerettem ott dolgozni, sokat tanultam mindenkitől, ugyanakkor igyekeztem magam adni és a tudásomat. Aztán valami elromlott és kenyértörésre került sor, de ezt már ismeritek, hisz 2012-től blogolok…

Szóval 10 éve veletek kelek, de szerencsére a párommal fekszek! 😀 Ja igen, neki óriási hálával tartozok, hogy elviseli a “hülyeségeimet”. Köszi Emi! :*

Az biztos, hogy sokat kaptam ettől a lehetőségtől, számtalan barátom lett az országban, de szinte minden földrészen vannak olyanok, akik közel állnak hozzám. Hogy mit sikerült visszaadnom? Azt tudom mondani, hogy igyekeztem és igyekszek, a többit döntsétek el Ti…

Most pedig szakma, mint mindig.

Talán szembesültél már azzal, hogy STL fájl esetén nem igazán lehet hozzányúlni a modellhez, így elsőre zsákutcának tűnik az egész, holott a 3D nyomtatáshoz az egyik leginkább használt fájlformátum, így jó volna valamit kezdeni vele. A szkennelt állományok egy szabványos adatcsere formátuma is, ami igazából egy időzített bomba, mert mindig annál robban, akinek dolgozni kellene vele. Korábbi bejegyzéseimben már említettem, hogy a Solid Edge ST10 ebben is fog újdonságot hozni.

10_eve_solid_edge

Az elmúlt év során többször is kikérték a fejlesztők a véleményünket, hogy milyen irányba kellene fejlődnie a szoftvernek, melyek azok a területek, amelyeken megjelenő fejlesztések hasznosak lennének a felhasználók számára. Az egyik ilyen irány, hogy az STL fájlokkal tudjunk dolgozni. Erre különböző lehetőségek lesznek majd, de a Reverse Engineering-ről mutatnék meg egy videót. Adott volt egy stl fájl, amiből modellt kellett valahogy építeni, hogy a továbbiakban teljes értékű modellként dolgozhassunk vele.

Erre ad majd lehetőséget a SERE a következő verziótól kezdve, íme a videó:

Azt nem mondom, hogy egy beszkennelt motorblokkot hip-hop “használhatóvá” tudunk tenni, de azt igen, hogy használhatóbb lesz. Az stl modell alapján a szükséges és elégséges mértékben visszaépíthetjük a modellünket vagy csak a csatlakozó részeit. Minden jót!

Solid Edge szobrászkodás

Eljött az az idő is, amikor vizsgáznom kellett Solid Edge-ből. 🙂 Idén lesz 17 éve, hogy foglalkozom ezzel a szoftverrel (is), ez még gombócból is sok. A hét első napjait Linzben töltöttem és abszolváltam egy Solid Edge-es vizsgát. Mit jelent ez? Igazából semmit, ettől nem vagyok jobb vagy rosszabb, csupán felmérhettem, hogy hol tartok és miben kell fejlődnöm (igen, mert mindenki holtáig tanul), valamint hol tartanak mások. Hasznos volt, jó volt és átmenetem. 😀 Szeretek tanulni, így jól éreztem magam és lobbiztam értetek, a szoftverért.

Ma lazábbra veszem a figurát, de szakma, mint mindig.

Sean, az új-zélandi barátom dobott be egy kérdést, hogy miként lehetne egy fa “lyukszobrot” lemodellezni Solid Edge-ben. A kihívás az az, hogy lényegében ez a szobor az olyan, mint egy nagylyukú sajt és nem homogén…

szobor

Sokat törtem a fejem, hogy miként lehetne ezt egyszerűen modellezni, de azért megoldható. Multibody modellezés és a koordinátarendszer alapú duplikálás is kulcsmozzanat volt, de az egyenetlenséget az alkatrészmásolat alapú skálázás adta. Erről jut eszembe, hogy a Solid Edge ST10-ben ez már egy külön parancs lesz. 🙂

Amit a videóból megtanulhatsz:

  • Duplikálás
  • Alkatrészmásolat készítés
  • Boole művelet
  • Renderelés

Íme, a gyakorlatban:

A Parlament mellett álló Andrássy-szoborhoz is van köze a Solid Edge-nek. 😉 Minden jót!

Több, mint egy sima lemezalkatrész

Jobbnál jobb anyagok találhatóak az interneten, ha valaki magát szeretné képezni Solid Edge-ből. Néhány évvel ezelőtt tartottam két webinárt, aminek témája a lemezalkatrész környezet volt és az ott elérhető modellezési lehetőségek.

Ezek megtalálhatóak itt:

Modellezési alapok

Haladó modellezés

Azért hoztam fel a fenti témát, mert most is lemezalkatrésszel fogok foglalkozni a szakmai részben. Lássuk is!

A Solid Edge számos speciális lemeztechnológiai alaksajátosságot kínál, gondolok itt a kopoltyúra, a szemhúzásra, merevítő bordára stb… Azonban az alkatrészeinken lehetnek olyan speciális kialakítások, amelyek egyik kategóriába sem tartoznak abból a szempontból, hogy melyik paranccsal kellene létrehozni.

Íme, egy speciális felhasítás:

spec_felhasitas

Te ez melyik paranccsal hoznád létre? Egy kicsit mélyhúzott rész, egy kicsit kopoltyú szerű, de igazából egyik sem. 😀

Ilyenkor vehetjük elő az eszünket és a felületmodellezést, hogy visszaadjuk azt, amit a megrendelő szeretne. Persze a kialakításhoz speciális szerszámra van szükség, de ez a modellezés szempontjából mindegy is.

Amit ebből a videóból megtanulhatsz:

  • 3D-s vázlat használat
  • Térbeli görbe létrehozása
  • Felületmodellezés
  • Boole műveletek
  • Teríthetőség

Íme, a gyakorlatban:

Szóval ennyi az egész, meg egy pici gyakorlat. Remélem hasznos volt és találkozunk legközelebb is. Minden jót!

Egy Solid Edge csavar(t)

Nem nagyon szoktam a céges blogot belekeverni a saját bejegyzéseim közé, de most egy picit megteszem. Mostanában akikkel találkozok, azok sokat kérdezik, sőt mondják, hogy jó az ST9, de mi lesz a Solid Edge ST10-ben. Ugyebár az “NDA”, így nem nagyon lehet róla beszélni, de miután közel vagyok a tűzhöz a publikus infókat összefoglalva itt találtok egy cikket:

Mit hoz 2017 a SOLID EDGE felhasználók számára?

Ha már betévedtek a céges blogra, akkor ajánlom figyelmetekbe a Solid Edge Tippek Trükkök sorozatot! Andris kollégám gondosan gyűjtögeti és meg is osztja veletek ezeket a “gyorsítókat”.

Szakma, mint mindig

Valószínű, hogy hallottál már kalapács-csavarról, ha nem, akkor ajánlom, hogy keress rá a googliban. Ez egy érdekes rögzítéstechnikai megoldás, de ezt meghagyom az ezzel a területtel foglalkozó szakembereknek. Itt ami érdekes lehet az a “csavart test” létrehozása. helix_body

Ebben a videóban mutatok több megoldást is. Gondoltad volna, hogy a csavarvonal kihúzás az tud dolgozni a merőleges profillal is? Mert tud… Használtad valaha? Azt is láthatod, hogy erre jó megoldás az Átvezetett kihúzás is, ha használod a megfelelő opcióit.

Íme, a gyakorlatban:

Örülök, hogy idén is velem tartasz. Minden jót!

Egy karakteres megoldás a Solid Edge-ben

Először is boldog új évet mindenkinek. 2017-et kell írni a dátumokhoz, erre figyeljetek oda, még néhány nap és megszokjuk. 🙂

Egy pillanatra visszatekintenék a 2016-os esztendőre, összegyűjtöttem a TOP 5 bejegyzést. Ezek több dolog miatt is kedvesek a számomra, mindegyikhez köt valami élmény és kimagaslóak voltak a megjelenés napján a letöltések.

Íme, sorrendiség nélkül:

Solid Edge linkek és egy kis tartószerkezet – Tartószerkezetről ritkán beszélünk holott ez hasznos

Solid Edge versenyből ötös – A kedvencem, amikor a fiatalok összemérik a tudásukat

Solid Edge ST9 = szórakozás vagy szórakozás = munka???Huntsville-ben lenni a fejlesztőknél mindig élmény (idén máshogy lesz… 🙂 )

Jó eSTénk volt, amikor Gera Zoli beköszönt! – A foci EB…

Solid Edge és a rugalmasság már megint 😉 – Veletek személyesen találkozni és beszélgetni…

Most pedig a szakma, mint mindig

Öt évvel ezelőtt, már írtam a karakterekről és most megint előtérbe került. Nagyon sok olyan felhasználót ismerek, akik imádnak műhelyrajzot készíteni és nem adnak ki a kezükből holmi összecsapott munkát. Vannak azok a típusok, akik még arra is odafigyelnek, hogy ívhossz mérésnél az ívhossz jele is igényes legyen.

arc_length

Alapvetően a Solid Edge-ben ez egy félkör szerű jel, ami szimbólumként meghívható a %AL hivatkozással. Ha ezek nem tetszenek nektek, akkor lehet őket helyettesíteni a Karaktertáblából odaillő karakterrel. Arra érdemes odafigyelni, hogy Unicode-os betűkészlettel dolgozzatok, mert akkor kapjátok a megfelelő eredményt!

Íme, a gyakorlatban:

Az első hétre ennyit és jó bemelegedést nektek is 2017-re. Amikor ezt a bejegyzést írtam, akkor még a szabadságom töltöttem, de… Minden jót!