Trendközelben a Solid Edge

Tavaly ilyenkor már túl voltunk az éves őszi rendezvényünkön az EPLM Trends-en. Ha idén is azt gondoltad, hogy eljössz, akkor nem maradtál még le, mert október 5-én lesz megtartva az Aquaworld Resort Budapest-ben. Most is igyekszünk érdekes, értelmes előadásokat összerakni, amelyek a valóságon és nem az “amerikai színes-szagos” laboratóriumi körülmények között működő demókon alapszanak. Ti folyamatosan nagyon jó alapanyagot adtok, amiből megpróbáljuk kihozni a legtöbbet. Kérdeztem egy kedves barátomat, hogy eljön-e? Azt válaszolta, hogy nem, mert az nem neki szól, ő szívesebben jön az újdonságok konzultációra, az többet ad neki. Én ezt szeretem az egyenes beszédet és ez az!😉 Persze szívesen várunk titeket, gyertek el, érdemes lesz.

Részletek és regisztráció itt!

Tudjátok, szakmai rész nélkül nincs bejegyzés. Még mielőtt rátérnék, csak egy apró gondolat. Ma (is) segítettem egyik falhasználónak, aki boldogan mondta, hogy olvassa a blogom és több bejegyzés is tetszett neki, a tervezői mindennapokban tudja is használni az itteni tippeket. Bevallom ez jól esett! Hiszek abban, hogy a konstruktív visszajelzéseknek nagyon nagy ereje van.

De tényleg szakma. Adott két alkatrész, amelyek egymáson fekszenek. Az egyiknek az oldalán sok furat található. Az egyszerű feladat az, hogy a másik oldalra hozzuk létre az reteszhornyokat. Mint mindenre, így erre is több megoldás is van, most nem veszem végig az összest, mert különbözőket érdemes használni más-más helyzetben.

Ami megtanulható a videóból:

• Ha szinkronban vagyunk, akkor a Kormánykerék segítségével gyorsan elmásolható a reteszhorony újabb és újabb helyre
• Használhatjuk a Duplikálás parancsot, itt éppenséggel koordinátarendszer alapon
• Vagy létrehozhatjuk az reteszhornyokat egy szerelési segédgeometria alapján is, ahol a kivonás is fontos szerepet kap

Íme, a gyakorlatban:

Ezekben a megoldásokban van egy közös tényező, az pedig a Solid Edge, ami egy kihívásra több választ is ad. Melyik tetszik nekem ezek közül? Nincs kedvencem. Neked tetszik valamelyik? Van más megoldásod erre? Írd le, szívesen veszem. Jó hétvégét!

A Solid Edge részese lehet a traktorgyártás újraélesztésének (is) Magyarországon

Először is bocs, hogy az utóbbi időben nem untattalak titeket “szolid hülyeségekkel”, de egyszerűen annyi munkám van, volt, lesz, hogy nem tudtam időt szakítani a blogírásra. Elkapkodni meg nem akartam, hogy bedobok valamit, hogy kilóra meglegyen.😉 Szóval sorry. Az előnyös oldala az, hogy lett egy csomó témám. Kezdjük is egy kicsit ezzel. Talán tudjátok, hogy Mezőtúrról származok, oda jártam középiskolába, míg az egyetemi tanulmányaimat Gödöllőn végeztem. Ebből talán következhet(ne), hogy a mezőgazdasági gépek között nőttem fel, miután édesapám is egy “tűzpiros MTZ” vezetője volt, amit a kollégái “pávának” csúfoltak, mert fater mindig rendben tartotta… Ez “laza” 30 évvel ezelőtt történt a Rába Steiger-ek, K-700-asok, MTZ-k (50-es, 80-as, 82-es, kis/nagy fülkés…) uralkodása idején. Aztán tudjuk, hogy mi történt, rendszer/módszerváltás, stb…

Vissza a jelenbe. Ahogy említettem Gödöllőn végeztem 2003-ban és írhatnám azt, hogy felettem járt egy évvel Renner Tamás. Biztos találkoztam vele a folyosón, biztos láttuk egymást, stb… De ki az a Renner Tamás? Tamásék “álmodtak” egy nagyot és elhatározták, hogy “feltámasztják” a traktorgyártást Magyarországon. Hmmm, nem csak álmodtak, hanem felkelve, kemény munkával, kitartással és befektetéssel megalkották a Renner 5044-t. Miért írok erről? Egyszerű, mert a “családi vállalat” is Solid Edge-t használ, mert örülök, ha olyan emberekkel találkozok, akik nem csak beszélnek a dolgokról, hanem tesznek is érte, mert ezek a “vasak” közel állnak a szívemhez a múltam miatt is. A Renner 5044-et olyan “bábák” veszik körül, akik imádják, szeretik, gondját viselik és továbbfejlesztik. Én nem vagyok politikus, így nem tudok ígérni semmit, de nagyon szurkolok, hogy sikerüljön továbblépni, legyen nullszéria, legyen sorozatgyártás!!! Sok sikert!!!

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Néhány teszt, leírás, visszajelzés a Renner 5044-ről:

A Renner traktor Magyarország büszkesége!

Az új magyar traktor: Renner

Kanyarodjunk vissza a Solid Edge-hez!

Szóval sok a munka, beindultak a Solid Edge ST9 újdonság konzultációk, az ügyfelek már élesben használják az új verziót, így sok érdekes kérdéssel találkozok. Nézzünk most egy olyat, amihez kellett egy kis “fifika”, hogy megoldjam, de csak sikerült. A feladat az volt, hogy félkör alakban el kell helyezni csöveket, úgy, hogy az első és az utolsó cső között adott magasságkülönbségnek kellett lennie, természetesen be kellett tartani, hogy állandó osztás legyen a csövek között is.

Erre is több megoldás van, azonban olyat választottam, hogy teljes a kontrolom a modell felett, és kapok egy “kiterített” állapotot is. Az sem elhanyagolható, hogy a csövek teljes hossza is egyszerűen kinyerhető.

Íme, a megoldás:

Amit itt megtanulhattál:

• A lemezalkatrész az sok mindenre jó
• Egy “alkatrész élét” is ki lehet osztani
• Tartószerkezet tervezésnél a modell élei felhasználhatóak
• … és még amit észrevettél a videóban

Ha tetszett a bejegyzés, akkor találkozzunk legközelebb is, ajánld ismerőseidnek is! Jó hétvégét!

A keresztezett (Szinkron & Hagyományos) CAD szoftver

Hogy milyen a mérnök? Törekszik a részletek kidolgozására (vagy nem😉 ). Minden nap látom, hallom, hogy felhasználóink arra törekszenek, hogy a valóságot hozzák ki a szoftverből. Ez jó dolog is, csak néha fárasztó vagy esetleg időpocsékló.🙂 Ilyenkor befut egy két “hajmeresztő” kérdés vagy éppen mi keressük magunknak a bajt… Csupán bátorítani szeretnélek titeket, hogy gyertek el a Solid Edge ST9-es újdonságok konzultációra, mert ott jó néhány olyan kérdést is megválaszolunk, ami esetlegesen problémát okozhatott már.

Szakmázzunk egyet.

A fogazott szíjhajtás a mi szakmánkban olyan, mint a péknek a liszt, szóval kell a “termékhez”. Ha valaki nem szakmabeli, de van autója, akkor bizony súlyos lóvékat szokott otthagyni az autószerelőnél egy “vezérműszíj” csere után, ugye-ugye, hogy beugrik a szíjhajtás…

Ezzel kapcsolatban is írtam már régebben egy bejegyzést, de most ismét “belebotlottam”, hisz szeretem a kihívásokat (vagy nem, ha nincs rá időm). Egy keresztezett fogazott szíjat kellett lemodellezni, mert ahogy kezdtem is, a mérnök precíz. Mi a sajátossága egy ilyennek? Például az, hogy ezzel forgásirányt lehet váltani, de most ne erről beszéljünk.

Milyen lépések kellenek hozzá?

• Kell egy jó vázlat
• Kell egy kis felületmodellezés
• Kell, hogy ismerjük a kiosztás opcióit
• Kell egy adag elszántság, hogy…

Íme, a gyakorlatban:

Bonyolult volt? Azt gondolom, hogy nem annyira, inkább a “problémát” kell értelmezni és a Solid Edge eszközeivel megoldani. Jó hétvégét!

Mélyebbre ásva a rugalmas alkatrészek területén

Évek óta kiveszem a részem a Solid Edge verseny rendezésében, ennek az a hozadéka, hogy megismerem az oktatókat, felkészítő tanárokat. Sok-sok évvel ezelőtt találkoztam először Tóth Béla és Hecskó Robi tanár urakkal, akik Szerbiában tesznek/tettek csodát Solid Edge fronton. Erről írtam is egy bejegyzést, amit itt olvashattok. Az élet kiszámíthatatlan és néha igazságtalan, Robi a tanári pályát maga mögött hagyva más irányba megy tovább, amihez személy szerint nagyon sok sikert kívánok. Azt azonban látnunk kell, hogy mind a diákság, mind a Solid Edge tábora szegényebb lesz egy elhivatott, sikeres, szakmáját szerető tanárral. Robi, találd meg számításaid, a Solid Edge körül mindig lesz helyed!

Most pedig szakma, mint mindig.

A Rugalmas alkatrészekről régebben írtam egy népszerű bejegyzést, de ott tényleg a “rugó” oldaláról közelítettem meg az egészet, más bejegyzésekben is esett erről szó, de nem taglaltam a beszerelés közbeni választási lehetőséget, hogy az mire jó.

Most megteszem ezt ebben a videóban. A “Rugóként viselkedővel-t” már ismeritek, dinamikusan változik mindig a megadott méret, méretek. A “Beállítás a rendelkezésre álló helynek megfelelően és a szerelési kényszerek engedélyezése” opció egy másik “állatfajta”. Ezt a megoldást hívják más szoftverben “adaptív” alkatrésznek. A lényeg itt, hogy a lemodellezett alkatrész mérete nem végleges, azt a szerelésben való behelyezéskor fogja megkapni a beállított paraméterek mentén. Fontos, hogy ha két alkatrész közé építjük be a “rugalmas alkatrészt”, akkor a referencia-alkatrészek helyzetéből kiolvasott paraméterek után a szerelési kényszerek veszik át a rugalmas alkatrész pozícionálását úgy, hogy a méret fix marad.

Sok beszédnek sok az alja nézzük, inkább nézzük meg a gyakorlatban:

Szóval ennyi az egész. Az a tapasztalatom, hogy a felhasználók kevésbé használják ezt a megoldást, pedig sok esetben nagyon hasznos. Jó pihenést! Ne felejtsd el, hogy szeptember 08-ától Solid Edge ST9 Újdonságok Konzultáció!

FONTos lépés a gravírozáshoz, avagy írástanulás az ST9-ben

Megfogadtam, hogy nem fájdítom a diákok szívét azzal, hogy a szeptember közeledtét dobom be témának, de ez a hónap tényleg fontos lesz, hisz minden ősszel érkezik az új Solid Edge verzió magyar változata is.

Szeptember második hetétől folyamatosan tartjuk a Solid Edge ST9 Újdonságok Konzultációkat, amelyekre mindenkit szívesen várunk. Azon felhasználók, akik rendelkeznek élő szoftverkövetési szerződéssel, azok meg is kapják helyben az új verziót a konzultációt követően.

Miért érdemes részt venni?

• Megismerhetitek és elsajátíthatjátok az újdonságokat
• Mi átadhatjuk a tapasztalatunkat, hisz több, mint fél éve már folyamatosan teszteljük a Solid Edge ST9-et
• Az elhangzott és bemutatott anyagot DVD formájában meg is kapjátok
• …

Részletek és jelentkezés itt!

Szakma, mint mindig.

Az első osztályosoknak az egyik legfontosabb feladatuk, hogy megtanuljanak írni (a számolás mellett), ehhez azonban elengedhetetlen a betűk ismerete. Ki gondolta volna, hogy ez egy CAD rendszerben is ennyire fontos (hahaha font = betű, betűkészlet az angolban). Pedig nagyon is az, és eddig az egyvonalas betűkkel hadilábon álltunk, de az ST9 ebben is hoz újdonságot, méghozzá egy új karakterkészleten keresztül.

Ez szuperül használható gravírozáshoz, csak meg kell találni a módját, hogy miként tudjuk átemelni ezt az egyik legnépszerűbb CAM szoftverbe az Edgecam-be. Ez a betűtípus természetesen unicode-os, ami “azt jelenti”, hogy a Hosszú ékezetes magánhangzók is megjelennek normálisan.

Íme, a gyakorlatban (ebben a videóban el van rejtve néhány más trükk is):

Remélem tetszett ez a lehetőség és amint a gépeteken lesz az ST9 le is tesztelitek.

ui.: Ha már voltál valaha újdonságok konzultáción, akkor kérlek írd meg a véleményed, hogy hasznos volt-e!?

Alakzat igazodj!

Amikor “csak modellezgetek” magamnak sokszor felteszem a kérdést, hogy meg lehet-e ezt oldani másként is? Említettem már, nincs olyan, hogy jó és rossz megoldás, a lényeg, hogy a kívánt eredményhez érkezz minél hamarabb. A modellezésünk is folyamatosan fejlődik, attól függően, hogy mi fejlesztjük-e magunk.

Erre a könnyed nyári napra egy egyszerű szakmai kihívással érkezem csak. Adott egy reteszhorony kivágás, amit ki kellene osztanunk úgy, hogy a származtatott elemek körkörösen helyezkedjenek el, de párhuzamosak maradjanak a forrás alakelemmel.

A körkörösség miatt szinte mindenki elindul a “Körkörös minta” irányába, ami zsákutca is lehet, mert a kiosztásnál a származtatott elemek “sugárirányba” lesznek pozícionálva a megfelelő darabszám szerint. Ez jellemzően nem is probléma, mert általában furatok pozícionálásához használjuk ezt a parancsot, azok pedig “kör szimmetrikusak”.

Reteszhorony és egyéb alakzat esetében a fenti megoldás nem használható, helyette a “Görbe menti” kiosztást célszerű használni. Ott minden opció a rendelkezésünkre áll, amivel a kívánt eredményt el fogjuk érni, de előtte célszerű egy vázlatként létrehozni a kiosztáshoz használható referenciát.

Íme, a gyakorlatban:

Te találkoztál már ilyen kihívással a munkádban? Ez tényleg nem tűnik elsőre bonyolult dolognak, csak ismerni kell hozzá a Solid Edge-t! Jó pihenést!

Modellezés gyártáshelyesen a Solid Edge ST9-ben

Alig egy hónap az iskolakezdésig, ami azt jelenti, hogy a követéssel rendelkező felhasználók hozzá fognak jutni a Solid Edge ST9-es verziójához, de nem nagyon telik el úgy hét, hogy formálisan vagy informálisan ne csepegtessünk infókat, megoldásokat. Addig is pihenjetek, kapcsolódjatok ki, mert szeptembertől nagy lesz a tananyag Solid Edge ST9-ből!😉

Azon gondolkoztam, hogy milyen témát vegyek elő és érdekes módon nem is kellett sokat rágódnom rajta. A párom néhány héttel ezelőtt az egyik ST9-es bétában (mint béta tesztelő🙂 ) gyorsan összerakott egy cipős szekrényt, szigorúan csak szinkronban (már gyártják is az édesapjával🙂 ), ezért gondoltam, hogy a fát hozom alapanyagul. A másik idevágó dolog, hogy Veres Tibi kollégám megszállott Alphacam támogatóként is sokat beszél a faipari alkatrész gyárthatóságáról.

Modellezni lehet sokféleképpen, de általában a “gyártósok” szeretnek úgy modellt alkotni, hogy a gyártás köszön vissza az egyes lépésekben, alakelemekben. Ez egy picit nekem is a flúgom, hogy modellezünk úgy, ha a CAD szoftver engedi azt. Nem titkoltan az egyik kedvenc új parancsom a Solid Edge ST9-ben a testekkel elvégezhető kihúzás/kivágás, de erről már írtam itt is.

Adott egy “szekrényajtó”, amibe alakos maróval díszkeretet marunk, valamint körbe is marjuk a szélein. Ha modellezés oldaláról közelítem meg, akkor a “sima” keresztmetszettel végzett anyageltávolítás nem adna megfelelő eredményt, míg a test alapú igen.

Ezt a különbséget, és a következőket lehet megtanulni a videóból:

• Koordinátarendszer létrehozása
• Alkatrészmásolat beillesztése
• Átvezetett kivágás testtel
• Átvezetett felület létrehozása metszetgörbe segítségével
• Az eredmények összehasonlítás
• Alkatrészfestő alkalmazása, KeyShot

Íme, a gyakorlatban:

Te gondolkoztál már azon, hogy az általad lemodellezett alkatrész mennyire van köszönőviszonyban a gyárthatósággal? Vagy a gyártástechnológus feladata, hogy megoldja?