Blokk(olnád)?

Jövőhét pénteken (03.31.) Országos Solid Edge Verseny 2017-es döntő az NCT Akadémián. Gratulálok minden döntőbe jutott diáknak és a felkészítő tanáraiknak! Az elmúlt évek történései elgondolkodtatóak, merre és hogyan kell tovább menni. Egyvalami biztos, amíg a diákokat érdekli ez a Solid Edge verseny, addig meg fogjuk rendezni.

Solid Edge szakma, mint mindig

Sok(k) “internetes sztár” van, akik valamiért népszerűvé váltak. A múlthéten is belinkeltem egyet és amikor azon gondolkoztam, hogy mi legyen a mai bejegyzés, akkor beugrott egy blokkos téma. És beugrott “Blokkolnám – Gyuri bácsi”… Nem szeretek nevetni más “nyomorúságán”, de ha nincs jó kedved egy ilyen videó biztos, hogy feldob.

Vissza a Solid Edge-hez. Sokszor beszélünk a 2d-ről, itt egy lehetőség és egy érv, hogy miért használjunk még 2d-t. Én nem vagyok nagy követője a 2d-nek, de blokkokból összerakni egy sematikus kapcsolási ábrát az előtervezés fázisában sokkal egyszerűbb, mint 3D-ben.

Solid Edge - Blokk

Solid Edge – Blokk darabjegyzék

Blokkot nagyon egyszerűen és gyorsan készíthetsz Solid Edge-ben, ezeket mind 2d-ben, mind 3D-ben felhasználhatod, sőt az Autocad-es blokkokat direktbe be is tudod olvasni. Ezek segítségével és az összekötőknek köszönhetően kapcsolási rajzokat tudsz készíteni. Itt nem áll meg a történet, mert egy blokk darabjegyzék is lekérhető, ami nagy segítség ha összesíteni szeretnéd a felhasználandó elemeket. És még lehetne sorolni…

Íme, a gyakorlatban:

Szóval blokkolnád vagy sem, de néha érdemes használni a blokkokat 2d-ben, mert néha célravezetőbb, mint 3D-s oldalról megközelíteni egy kihívást. Jó hétvégét!

Egy kis matek a Solid Edge-nek és neked sem árt

Diákok, itt az idő most vagy soha! Ne felejtsétek el, hogy március 20-a (hétfő), 23.59 a pályamunka beadási határidő az Országos Solid Edge és Edgecam Versenyre 2017-re. Aki kimarad, az biztos, hogy egy nagy élménnyel lesz szegényebb! Ezt tapasztalatból mondom, habár én “csak” rendezőként szoktam ezeken részt venni. Szóval még regisztrálhatsz!

Minden részlet itt!

Solid Edge szakma, mint mindig

Középiskolában a reál tárgyakat szerettem, mert arra alapozva a műszaki tantárgyakat is könnyebb volt elsajátítani. A mechanika mind az egyetemen, mind középiskolában a kedvenceim közé tartozott, és örö e bódottá volt használni a szögfüggvényeket mindenhol, ahol csak lehetett, mint például a vektorok komponenseinek meghatározásánál, stb… Szóval nem baj, ha emlékszünk ezekre az alap dolgokra, vagy néha felelevenítjük őket.

Adott volt egy “reinforcing pad”, aminek a belső egyik élét le kellett törni 4×60°-ban. A “sima” letörés nem használható megfelelő eredménnyel ebben az esetben a hullám miatt, de sokat nem kellett aggódni a megoldás miatt.

Letörés hullámos felületen

Solid Edge – Letörés

Itt is, mint a legtöbb esetben több megoldás is van. Én nem a legrövidebbet, de (talán) a legszebbet választottam, mert nagyon sokat lehet tanulni belőle, és minden egyes videómnak ez is az egyik küldetése. Az Ofszet él parancs nagyon hasznosnak bizonyult itt is, habár én előszeretettel használom a FEA-ban is, amikor a felületeket kell megosztanom zárt élek segítségével, terhelés vagy peremfeltétel megadás céljából. A PI mindenki számára jól ismert szám, amit előcsalogattam a Változótáblából a függvényvarázsló segítségével. Ezek után már csak egy kis tangens szögfüggvényre volt szükség, hogy a megfelelő fok létrejöjjön, illetve arra, hogy radiánba gondolkozzunk.

Matematikai oldalról kész is voltunk, innen már csak a letörést kellett elhelyezni az élek által határolt felületekre. Ezt is meg lehet oldani sok féleképpen, én a Lekerekítés “Átmenet” opcióját használtam Letörés beállítással. Gondoltad volna, hogy van ilyen? Pedig van! 😉

Íme, a gyakorlatban:

Meg lehet ezt oldani másként is a Solid Edge-ben, például Oldalferdeség parancs használatával, vagy Átvezetett kivágással, esetleg felületmodellezéssel. Szóval összességében az oktatás volt a célom, mert sok mindent megtanulhattál ebből a blog bejegyzésből. Az rád van bízva, hogy mit fogsz használni, elsőre csak emlékezz, hogy hol találhatod a megoldást. Minden jót!

Hogyan születik több, mint 10000 furat percek alatt a Solid Edge-ben

Régen írtam egy bejegyzést a “Mire képes a számítógéped Solid Edge-el?” cím alatt, ahol sokat taglaltam, hogy végre van egy nagyon jó kis eszköz, amivel le lehet mérni “objektívan”, hogy mit is lehet kihozni a Solid Edge-ből számítógépünkön. Ez egy örökzöld téma és látva a statisztikákat, nagyon sokan olvasgatjátok még most is ezt a nem éppen mai, de időtálló cikket. Azóta, mint ATI már meg is szűnt és beolvadt az AMD-be, az nVidia új sorozatú kártyákkal rukkol elő, de generációváltás van a processzoroknál is. Az SSD-k térnyeréséről még nem is beszéltem, egyszóval egyre inkább el vagyunk kényeztetve. Egy telepítés régen akár órákat is igénybe vehetett, míg most ez 20 perc alatt is lezavarható. Szóval változás az van, csak bírjuk követni anyagilag is. 😉

Solid Edge szakma, mint mindig

Nem véletlenül vezettem be ezt a bejegyzést a fenti témával. Lehet mérni így, lehet mérni úgy, de néha egy feladat megoldása az örökké valóságnak tűnik és azon imádkozunk, hogy csinálja már meg ez a “szerencsétlen” gép, szoftver. Tehát a valós kihívásoknál nincs jobb fokmérő, és egy fórumos kérdés nagyon megtetszett, amit közelebbről is szemügyre vettem. Adott egy cső, aminek a palástján van egy szakajtónyi furat, pontosan megszámolva 10800.

Hogyan készítsünk gyorsan sok furatot a Solid Edge-ben

Solid Edge – 10800 furat

Gondaljatok bele, hogy a falba beversz egy szeget 1 másodperc alatt, 10000 szeget mennyi idő alatt fogsz a beverni. A hasonlatot csupán azért mondom, hogy nem várhatjuk el sem a gépünktől, sem a Solid Edge-től, hogy ugyanannyi idő alatt hozzon létre több ezer furatot, mint egyet vagy tízet.

Ha nagy darabszámú furatról beszélünk, akkor célszerű furat helyett kivágás parancsot használni, mert azok kevesebb információt tartalmaznak, így a kiosztás gyorsabb lesz és kisebb fájlméret mellett fogjuk megkapni a kívánt eredményt. Lemezalkatrészek esetén indokolatlanul ne használjunk normál irányú kivágást, mert az egy bonyolultabb algoritmus alapján működik, így feleslegesen ne növeljük a modell méretét. Csak akkor használd, ha nem merőlegesen készítesz kivágást az lemezalkatrész síkjára.

Nagy darabszámú kiosztást a szinkron környezet jobban szereti, mint a hagyományos, modelltörténet alapú modellezés. Régebben csináltam összehasonlító tesztet a “versenytársakkal”, hát nem sok esélyük volt, a Solid Edge 20-25%-al gyorsabban osztotta ki a furatokat, mint kategóriatársai… Ez így van jól! 😉

Íme, a gyakorlatban 10800 furat:

Szóval nem is állunk olyan rosszul, ha nem hiszed el, akkor próbáld ki a “versenytársakat” ugyanazon gépen és feladatban. Minden jót!

Lehet Multibody nélkül élni?

Még mielőtt belekezdenék a szokásos szakmai részbe, volna egy kérdésem hozzátok? AR vagy a VR tényleg áttörést fog hozni a 3D-s tervezés világában? Itt most arra gondolok, hogy a virtuális térben mozogva tervezel. A te tervezési folyamatodat, ahogy most dolgozol tényleg meg fogja változtatni?

Én látom a létjogosultságát ennek, de nem a tervezés hanem a “virtuális használhatóság, funkcionalitás” szempontjából. Ilyen megoldások pedig már régóta léteznek, csak a költségvonzatuk miatt a multinacionális vállalatok számára érhetőek el.

Gondoljunk csak bele, hogy néhány évvel ezelőtt raklapszámra vásárolták az emberek a “3D-s TV-ket”. És most mindenki 3D-ben nézi a Friends-et, vagy a Híradót? Hát nem, alig tudok olyan valakit, aki használja a 3D-s funkciót, helyette mindenki a megszokott módon “pazarolja” el az értékes szabadidejét. Vagy hozhatnám az érintőképernyőket is példának. A valós tervezési, szoftverhasználati (Solid Edge) folyamatba tényleg beilleszthető ez a metódus? Lehet, hogy a mi szakmánk nagyon sokáig ki fog tartani a “konzervatív” vonal mellett? Én sem tudom a választ, gondolataim vannak ezzel kapcsolatban, de szívesen meghallgatom a tieteket is!

Most pedig Solid Edge szakmai oldalról, mint mindig

A címben, amit feldobtam, valahol benne van a válasz is. Persze, hogy lehet, hisz nem tartozik semmilyen alapvető létfunkciónkhoz, amire szükségünk van. De tervezői oldalról erre nem olyan egyszerű választ adni, mert számtalan előnye van, ha a CAD rendszerünk alkalmas ilyen modellezési módra.

Solid Edge lemezalkatrész

Solid Edge – Multibody lemez

Erről a témáról már írtam többször is, íme:

Miért is hasznos nekünk a Multibody I. ?

Miért is hasznos nekünk a Multibody II. ?

A fentiek mellett meg ez a mód arra is jó, hogy a Solid Edge-ben egy alkatrész különböző gyártási fázisait hozzuk létre anélkül, hogy azokat külön fájlba mentenénk ki. Ha valakinek az az igénye, hogy külön fájlban legyenek tárolva az egyes állapotok, akkor bátran használhatja az Alkatrészcsaládokat. Martin barátom dobta be ezt a kérdést, hogy miként lehetne, egy lemezalkatrész egyes állapotait egy modellen belül megjeleníteni és ezeket a műhelyrajzon külön-külön elhelyezni.

Amit ebben a videóból a megtanulhatsz:

  • Alkatrészmásolat készítés
  • Felületek törlése automatikus javítással
  • Műhelyrajz készítés és rajznézetek módosítása

Íme, a gyakorlatban:

Tényleg, ha egy kicsit elengedjük a fantáziánkat, akkor rengeteg kérdésre kaphatunk választ. Minden jót!

Megtörve bár, de pontosan ábrázolva

Az ügyfelekkel való személyes találkozás mindig ad valami pluszt. Számos cégnél látom, hogy fiatalokat, még egyetemistákat alkalmaznak. Azt gondolom, hogy az egyetemről hozott lexikális tudás jó dolog, de azt nem, hogy az ott kapott “instrukció” elég bármire is. Hallgassátok meg a tanáraitok konstruktív gondolatait, de a való világban csak magatokban bízzatok! Egyvalamit engedjetek el a fületek mellett azokból, amit mondanak, az pedig, hogy az jó CAD szoftver, az a másik meg sz@r, ezt tapasztalatból mondom. 😉 Ezzel le is zárom a gondolatomat itt, szerencsére rengeteg üde színfolt van az oktatásban, pont tegnap kértek fel, hogy tartsunk ismét egy bemutatót a BME egyik karán. Köszi Péter, elfogadva a felkérés!

Szakma, mint mindig

Műhelyrajz környezetben sokszor használjuk a hosszú alkatrészek megtörését, mint ábrázolási módot. Jellemzően arra hivatott ez a megoldás, hogy a lényegtelen, plusz információval nem rendelkező részt elrejtjük, így használhatóbb méretarányt megadva, olvashatóbb mérethálót tudunk készíteni. Szerintem ezt nagyon sokan használjátok is. A régebbi Solid Edge verziókban a megtörés helyét nem lehetett hozzákötni a modellhez, így amikor változott a modell hossza, akkor a megtört rész gyakran elcsúszott a helyéről, amit mindig utána kellett igazítgatni.

solid_edge_tc_megtores

Solid Edge – Törésvonal elhelyezése

 

De mi van most?

A legutolsó ST9-es Solid Edge verzióban ez megváltozott, dolgozhatunk a régi módszer szerint, de a törésvonalakat hozzáköthetjük a rajznézet bármely nevezetes pontjához. Ez szuper abban az esetben, hogy ha pont ilyenre van szükségünk, de általában pont nem… Egy tetszőleges helyhez is hozzáköthetőek a törésvonalak, ha oda előtte valamilyen rajzi elemet elhelyezünk és azt használjuk referenciaként.

Amit ebből a videóból megtanulhatsz:

  • Mire jó a nézetbe rajzolás lehetőség
  • Miért dolgozz az Auto-hide fóliára
  • Mitől lesz asszociatív a törésvonal helyzete
  • Mennyire egyszerű módosítani egy tengely hosszát Szinkronban
  • Mire jó a felhasználói csoport
  • És egy kis rendezett adattárolás, ismerkedés a Teamcenter-rel

Az ST9-ben megjelent újdonságok napi használatban vannak az ügyfeleinknél, mert ez a fentebbi kérdés is onnan jött. Köszi Máté! Érik a Solid Edge ST10 is, egyre többet beszélünk róla a kollégákkal, mert lesz miről.

Gondolj vissza egy kicsit, hogy 10 évvel ezelőtt, hogyan kezelted a tervezési adataid, milyen technológiákat, eszközöket használtál akár a tervezéshez, akár a hétköznapokban?! Most az a változás 2-5 éve alatt fog megtörténni, szóval legyél nyitott, a digitális világ, már a spejzban van, mint annak idején az oroszok. Jó hétvégét!

Túlélő alakelem vagy csak okos kiválasztás?

SEOV idén is?

Igen. Természetesen ebben az évben is megrendezzük az Országos Solid Edge és Edgecam versenyt, aminek idén is az NCT Akadémia biztosítja a helyszint. Két dolog miatt is ajánlom, hogy figyelemmel kövessétek :

  1. Aki ezen a versenyen elindul (mert a kiírás szabályainak megfelel) az nagyon sok tapasztalatot és tudást szerezhet, aminek később nagy hasznát veszi
  2. Az előző évek feladatai és azok magoldásai megtalálhatóak az internet, így azokból az ipari példákból nagyon sokat lehet tanulni

A verseny részleteiről itt olvashattok és nevezhettek:

Országos Solid Edge és Edgecam Verseny 2017

Most pedig szakma, mint mindig

Egy időben sokat hallottam egy bizonyos kifejezést a CAD modellezésben: “mindent túlélő építőelem”. Huhh, ez nagyon jól hangzott, de mit is kell túlélni? Itt arra gondolhatott a “marketinges”, hogy belenyúlhatsz a modelledbe bárhogy, módosíthatod, és az újraszámítás után nem fog hibát jelezni, nem lesz referenciavesztés. Ha ilyen tényleg lenne, akkor minden 3D modellezéssel foglalkozó felhasználó nagyon boldog lenne…

Solid Edge vázlat szerkesztés

Solid Edge alakelem módosítása

Hoztam egy jó példát. Adott egy alkatrész, amelynél módosítom a kivágás profilját és rögtön hibát jelez a lekerekítés. Miért? Mert megváltoztak a lekerekítések referenciái, így nem számítható újra a modell ezen része.

Van erre megoldás? Azt gondolom, hogy tökéletes nincs, de okos kiválasztással simán stabilabb modellt építhetsz, persze ennek modelltörténet alapon van jelentősége.

Amit megtanulhatsz ebből a Solid Edge-es videóból:

  • Hogyan lehet a hibát megtalálni és megnézni, hogy milyen referenciához kapcsolódott előtte
  • Hogyan lehet a kiválasztási eszközök megfelelő használatával “túlélőbb” lekerekítést készíteni
  • És még néhány apróság…

Íme, a gyakorlatban:

Remélem hasznos kis videó volt és tudjátok majd alkalmazni a jövőben, ha hagyományos modellezést használtok. Minden jót!

(ui.: Szerencsére nem az SE-nél használják ezt a “mindent túlélő építőelem” marketinges fertelmet…:) )

Facet body, B-rep, Solid Edge

Nem tudok leszakadni erről a “facet body”-s témáról, mert előnyös változások jönnek majd a Solid Edge ST10-es verzióval. Mielőtt belefognék egy konkrét témába tisztázzunk egy-két dolgot. Mikor találkozhatsz “facet body”- val? Mi ennek a szép magyar fordítása? És mi az a B-rep?

Igazán jó fordítást még nem találtam rá, de én az “egyszerűsített háromszögelt modellt” használom, ami inkább egy körülírás, mint egy találó név, de legalább tudjuk, hogy miről beszélünk. Mi közvetlenül és leginkább STL fájlok beolvasásakor találkozunk, aminek az eredménye az, hogy nem tudjuk módosítani a fájlt, de már írtam róla, hogy ez a közeljövőben megváltozik. A JT fájlnak is van olyan opciója, ami nem tartalmazza a pontos geometriát annak matematikai leírásával együtt, hanem háromszögelt felületekből áll. A B-rep az nem más, mint a Boundary representation, ami CAD rendszerekben létrejövő modellek matematikai leírása.

Találtam egy nagyon jó videó, ami röviden összefoglalja a fent leírtakat, és felvillantja a jövőt (jelent):

Szakma, mint mindig…

Azért vettem elő ezt a témát, mert biztos találkoztál már olyannal, hogy egy STL modellről műhelyrajzot szerettél volna készíteni, vagy egy STL alkatrészt beépítettél egy szerelésbe és rajz készítésénél azt vetted észre, hogy nincs a nézeten az STL test… Ez kellemetlen meglepetés, de ez van.

fejsze

Mit lehet ilyenkor tenni? “A” lehetőség, hogy megpróbálod az STL fájlt “használható” testté alakítani valamilyen szoftver segítségével, míg a “B” lehetőség, hogy használod a “Piszkozat nézet” opciót rajz készítésénél, még van “C” is, de az most nem tartozik is.

Én a “B” megoldást mutatom be ebben a videóban, mert ez nem csak arra jó, hogy több tízezer alkatrészről készítsünk relatíve gyorsan műhelyrajzot, hanem arra is, hogy “Facet bodyt” jelenítsünk meg a műhelyrajzunkon.

Íme, a gyakorlatban:

Ahogy már említettem a Solid Edge ST10 “direkt” megoldást fog adni erre (is), belelátva az új verzióban… Méltó lesz a 10-es számhoz. Jó hétvégét!