Solid Edge mozgásban

Nem tagadom, hogy az oktatás mindig is a szívem csücske volt, jó látni azt, hogy valamicskét át tudok adni abból a tudásból, amit az elmúlt majdnem húsz évben magamra szedtem. Különösen a fiatalok képzését kedvelem, mert bennük könnyebb a szikrából tüzet lobbantani, és elkötelezett Edgereket nevelni. Lehet, hogy az ilyen irányú elhivatottságomat a középiskolai tanáraimnak köszönhetem, mert ők nagyon “tudtak” tanítani.

VII. Országos Solid Edge és Edgecam verseny – Kedvcsinálóóóó

Mindenki panaszkodhat egy kicsit, hogy nagyon nehéz mind a diáknak, mind a tanárnak, oktatónak. Lehet, hogy igaz is, de legyünk már végre pozitívabbak, ha én is mindig azt néztem volna, hogy mit, hogy nem lehet, akkor… Talán ezért is van, hogy az idén VII. alkalommal megrendezenedő országos Solid Edge versenyt pozitív szellemiség lengi be és már nagyon sokan várják. A hallgatók és tanárok készülnek erre a tradicionális megmérettetésre, aminek mindenki a nyertese. A verseny hagyományosan középiskolásoknak biztosít teret a Solid Edge-es tudásuk csillogtatására. Még emlékszem rá, hogy az első verseny milyen kedves, de szerény körülmények között zajlott, ahol szinte többen voltunk mi versenyszervezők, mint a versenyzők. És most ott tartunk, hogy a támogatok megtiszteltetésnek érzik, hogy beszállhatnak a verseny szponzorálásába, ahogy az egyik támogatónk mondta: “Imi szívesen segítünk, csináljátok, mert egy jó ügy érdekében tevékenykedtek”.

Ez nekem bőven elég megerősítés, hogy igen is erőt és energiát kell fektetni a fiatalokba és ez a végén sok szempontból meg fog térülni.

VII. Országos Solid Edge verseny (és Edgecam társverseny természetesen :)) részletei itt!

Solid Edge szakma, mint mindig

Amit most látni fogtok az egy érdekes megoldás arra, hogy miként lehet animációt készíteni. Néhány évvel ezelőtt az egyik amerikai Solid Edge University-n Art Patrick (az egyik legkreatívabb SE-ért felelős guy) mutatott be, de teljesen kiment a fejemből akkor. Egyszer Andris kollégám mutatott Art előadásáról egy videót és kért segítséget, hogy mi van a háttérben. A megoldás nevezhetjük nyugodtan vázlat alapú mozgásvezérlésnek.

Solid Edge 2019

Solid Edge 2019 – Markoló gém

A lényeg, hogy nem egy állandó mozgási jellemzőkkel bíró animációt akarok bemutatni, hanem, egy olyat, amiben gyorsulás, lassulás és irányváltás is van. Erre jó példa a markológép gémszerkezetének mozgása.

Erre megoldás lehet a Solid Edge-be épített Simply Motion is, de annak a használata igényel némi nemű előképzettséget. Jut eszembe azt csiripelik a verebek, hogy ezen a területen is lesz változás a Solid Edge 2020-ban! 😀

Amit a videóból megtanulhatsz:

  • Útvonal kényszer létrehozása
  • Változóérték motor használata
  • Vázlat kombinálása változókkal
  • Animáció készítése
  • …további kis trükkök

Íme, a gyakorlatban:

Remélem, hogy tetszett ez az érdekes megoldás, amivel nagyon klassz kis animációkat lehet készíteni, amelynek eredményei továbbíthatóak a KeyShotba is. Jó hétvégét!

Reklámok

(De)Generative design – Solid Edge

A napokban olvastam egy cikket a cnc.hu-n melynek témája a Generatív tervezés volt. Ha gondoljátok, akkor olvassatok bele ti is, mert egész jó kis cikk és érinti azt is, hogy a Solid Edge-ben lévő modult megvásárolta a PTC.

Most össze kellene rezzennem, hogy akkor mi lesz ezzel. Ilyen piaci változások vannak, voltak, lesznek, de több oldalról is meg lehet közelíteni. Ez inkább a jövő, mint a jelen technológiája, amit minden egyes képzésen el is mondok. Egy nagyon szűk réteg fogja majd használni, de az tény, hogy növekedni fog az ilyen jellegű tervezési metódus, hisz nulláról könnyű növekedni. 😉 Jelenleg, egy marketing eszköz, ennek ellenére én nem nagyon tolom előre, mert még messze nincs itt az ideje, amikor a felhasználók más kihívásokkal küzdenek. Az ügyfelek visszajelzése is abszolút ez, így nem sajnálom, hogy új gazdára talált a technológia. Egy darabig még benne lesz az Solid Edge-ben, amit fel fog váltani az NX Nastran-ben lévő ilyen jellegű tudás (érzésem szerint). A Frustum technológiájáról megkérdeztem Komzsik urat, hát nem írhatom le, amit mondott (nem csúnyát), de már értem, hogy miért hagyták, hogy más vegye meg. 🙂

Álszent lennék, ha azt mondanám, hogy nem modelleztem vele alkatrészt, sőt még ki is lett nyomtatva. Tudniillik szükség volt egy betoldásra a lépcsőfeljárónk lekerítéséhez és gondoltam, hogy ne egy unalmas alkatrész legyen ott. A családból volt, aki azt mondta, hogy csúnya, volt aki vázának nézte! Az biztos, hogy nem unalmas és még kellően szilárd is. Szóval itt tartok most a témában.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Te mit gondolsz erről a modellezési eljárásról? Ismered? Hasznos? Próbáltad már? Szívesen veszem a visszajelzésed.

Solid Edge szakma, mint mindig

Kicsit kapcsolódik a fentebbi témához, mert igazából multibody modellezés lesz a Generative design eredménye is és a mostani kihívás is erről szól, mármint a multibody-ról. Az nem kétséges, hogy a multibody modellezés egy nagyon jó dolog, már számtalanszor írtam róla. Amikor modellezel és belefeledkezel a külvilágba, akkor járhatsz úgy, hogy utólag veszed észre, hogy de jó lett volna a modellt több testből összerakni. Természetesen szét tudod vágdosni, de ez nem ugyanaz több szempontból sem.

Solid Edge 2019 vezérlőtömb

Solid Edge 2019 – Multibody

A kulcsmozzanat ebben az esetben az, hogy amikor létrehozunk egy új testet, akkor ott bizony lennie kell egy bázis alakelemnek, amelyre ha nincs szükséged akár ki is kapcsolhatod, de létezni kell, mert ez aktiválja az új testet. Innentől egyszerűen használható a kivágás és beillesztés parancs, hogy egyik testből átemelj a másikba alakelemeket utólag. Solid Edge pedig boldogan teszi a dolgát!

Amit a videóból megtanulhatsz:

  • Multibody létrehozása
  • Alaksajátosságok áthelyezése az új testbe
  • Néhány más trükk, ha figyelmes vagy…

Szóval nincs lehetetlen vagy semmilyen célparancs, csak egyszerűen a kivágás és beillesztés. Minden jót!

Solid Edge húsz:húsz

Felhasználóként mindig nagy lelkesedéssel kutattam, hogy milyen új funkciók lesznek benne az új verzióban, sokszor ez igaz volt a versenytárs szoftverekre is, kevés azon szoftverek száma, amelyek nem ütötték meg az ingerküszöböm.  Most, hogy már a másik oldalon ülök egy jó ideje, jobban látom az összefüggéseket, hogy mi, miért történik.

A Solid Edge 2019 30.1-es Parasolidon fut, így ennek egyenes következménye, hogy a Solid Edge 2020 a 31.0-ás verzióra lesz építve. Tudjátok, hogy ez a Siemens PLM saját fejlesztése, így elég korán hozzájutok a megfelelő információkhoz, amelyeket a lehetséges mértékben próbálok megosztani veletek.

A Parasolid 31.0-ás újdonságaira alapozva kijelenthetjük, hogy a hálómodellek kezelése továbbra is nagy hangsúlyt fog kapni, de felszámoltak benne egy-két régi limitációt is. Bővebben itt olvashattok erről.

A hálómodellekkel való munka egyre népszerűbb az ügyfelek körében. Többen is megkerestek, hogy miként lehetnek a beszkennelt modelleket kezelni, szükség szerint hozzámodellezni. Egyre inkább ez a leggyorsabb módja egy új termékcsalád előállításának, vagy egy régi, dokumentációval nem rendelkező átdolgozásának. Erre a Solid Edge aktuális verziójában is egész jó kis lehetőségek vannak, és a Solid Edge 2020 is fog ebbe az irányba fejlődni.

A világítástechnikáról is jut eszembe, hogy sajnos a Szarvasi “brandnek” lefőtt a kávé, tudjátok ott készült a jó öreg kotyogós is. Sajnálom őket több dolog miatt is. Solid Edge felhasználók (is) voltak, egy jó barátom is ott dolgozott, illetve Szarvas egy szép település, ami közel van szülővárosomhoz. Persze mindennek megvan az oka, de remélem, hogy az elbocsájtott alkalmazottak találnak új munkahelyet és a márka sem fog eltűnni, mint ahogy a Tisza cipő sem, stb.

Solid Edge szakma, mint mindig

Nélkülözhetetlen a szakmai bejegyzés, így most az jön. Többször taglaltam már az alaksajátosság könyvtár fontosságát és ez a téma ismét előbukkant. A múltkor is ezen keresztül oldottunk meg egy feladatot, és most is ez lesz a megoldás igaz, hogy most lemezalkatrész esetében fogom használni.

Solid Edge alakelem könyvtár használata

Solid Edge 2019 – Alakelem könyvtár

A Solid Edge-ben olyan folyamatspecifikus parancs nincs, hogy egy lemezalkatrész esetén körbevágunk egy fület és ki is hajlítjuk azt. Ezt egyszer létre kell hozni két lépésben (kivágás és kihajlítás) és utána célszerű bementeni az “alaksajátosság” könyvtárba.

Ha ismét szükség van hasonló alakelemre, akkor már csak be kell rántani a modell felületére és szükség szerint átparametrizálni.

Íme, a gyakorlatban:

Az alakelem könyvtár tudatos feltöltése és használata nagyon meg tudja gyorsítani a visszatérő feladatok megoldását és amolyan építőkocka elv mentén használhatjuk őket. Ajánlom, hogy ássátok bele magatok ebbe a témába. Jó hétvégét!

Végén jön a csattanó

Először is boldog új esztendőt kívánok Nektek, remélem, hogy idén is együtt sírunk és nevetünk. Már rég visszatérve a szabadságról itt az idő, hogy belevessem magam a privát kis blogolásomba. Ezt a cikket igazából az elmúlt évre szántam, de mindig közbejött valami, na de most…

Szóval, ott tartunk, hogy előbb-utóbb mindenki leteszi a lantot és a boldog nyugdíjas életét fogja tölteni. Egy olyan tanár adta ennek a bejegyzésnek a témáját, aki soha nem tanított engem, de ismerek olyanokat, akiket igen és elég komoly hatást gyakorolt a diákokra. Ő nem mást, mint Tóth Béla a magyarkanizsai Beszédes József MMIK tanára, akit már több, mint 10 éve ismerek. Az apropó az, hogy munkája elismeréseként Tarján-emlékéremben részesült. Akár hányszor találkozok vele engem mindig lenyűgöz a lelkesedése, a tudásszomja, az elhivatottsága, a szigora és az, ahogyan áll a tanulni vágyó diákokhoz. Önti beléjük a tudást és közben formálja a nebulókat. Lehet, hogy a mostani diákjai nem pontosan ezt gondolják (még), de ha végezni fognak és tovább tanulnak, akkor hálát fognak mondani. Jobbnál-jobb és tehetségesebbnél-tehetségesebb diákok kerülnek ki a keze alól.

Tóth Béla – Solid Edge verseny 2018

Így jellemzik Bélát. Nem utolsó sorban a Solid Edge tábor is nagyon büszke lehet rá, mert sokat tett azért, hogy a fiatalok imádják ezt a szoftvert, tudását pedig szívesen továbbadja bárkinek, bárhol.

Cérna Szabit, volt diákját – aki most munkatársam – megkértem, hogy öt jellemzőt írjon Béláról:

“Ösztönző/motiváló, elhivatott, nagy a versenyszelleme, képes megújulni /követi a trendet, szigorú”

Köszi Béla és gratulálok az elismeréshez!

Solid Edge szakma, mint mindig

Nemzetközi fórumon volt kérdés, hogy miként lehetne a lehajlított merevfal csővezetékek végkialakítását (szűkített, bővített, peremezett, stb) automatizálni. Erre van egy gyors válaszom, hogy használj Xpresroute-ot, mert ott megtalálhatóak ezek az opciók. De mi van akkor, ha nincs meg ez a modulod vagy éppen nincs benne ilyen kialakítás?

SE2019 csővég

Solid Edge 2019 – Csővég kialakítás

Nem kell megijedni, mert ezek alakelemekként lementhetőek és bármikor felhasználhatóak. Onnan jutott eszembe ez a megoldás, hogy néhány éve készítettem Bélának egy videót (szinte már nem is emlékszem rá), hogy miként érdemes a központfuratokat automatizálni, annak érdekében, hogy ne kelljen hozzá sokat vázlatolgatni.

Az egészben a kulcsmozzanat az, hogy nulla értéket is felvehet két elem távolsága, így könnyen illeszthető az alakelem vázlata bármilyen referenciához. Ez egy ősrégi Solid Edge-es lehetőség csak kevesen használják sajnos, pedig sok munkát lehetne megspórolni vele.

Amit a videóból megtanulhatsz:

  • Néhány trükk a vázlatolás területéről
  • Alakelem könyvtár használata
  • Változók alkalmazása

Íme, a gyakorlatban:

Ennyit az évindításról, remélem tetszett! Elő a szánkókkal és ha már unod a Solid Edge-t, akkor irány a szabadba szánkózni hisz tél van és hó is akad! 😉

Dőlj hátra és lazulj, munka helyett boldog karácsonyt!

Úgy tűnik, hogy idén sem tudtuk megállítani az idő kerekét, így hát lassan elérünk az év végéhez. Itt az ideje, hogy mindenki lelassuljon és tényleg a családja, a szerettei felé forduljon, természetesen én is ezt fogom tenni! A mai utolsó munkanapon, reggel az autóban ezt a számot hallottam a Kelemen Kabátbantól:

https://www.youtube.com/watch?v=NYCAAq-LeMI

Ez pont megadta azt a hangulatot, amire vágytam.

Solid Edge szakma, mint mindig (egy picit máshogy)

Természetesen nem lehet a blogbejegyzés Solid Edge nélkül, de a szakmaiság most kevésbé volt fontos. Ezt a bejegyzést a hó ihlette. Végre egyszer esett Budapest közelében is annyi hó, hogy lehetett szánkózni és nem olvadt el 2 óra alatt.

Solid Edge boldog karácsonyt

Solid Edge 2019 – Boldog karácsonyt!

Számomra nagy élmény volt látni, hogy 20 hónapos lányom és unokatestvérei mennyire élvezik a havat és szánkóztatás közben ugrott be ez a kis köszöntő, hogy milyen érzés is a hóembernek 30 km/h-órás széllel szembenézni.

Szóval boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet! A sikerek nem fognak csak úgy az ölünkbe pottyanni, tennünk kell érte!

Frissen, aktuálisan, csoportosan – Solid Edge

Ipar 4.0! Ugye hallottad már ezt, de te sem vagy teljesen tisztában vele, hogy mi is ez. Őszinte vagyok én sem, ma már szinte ott tartunk, hogy egy szitokszóvá vált az egész, így ha valaki meghallja, akkor befeszül és azt mondja magába, hogy hagyjanak már békén ezzel a sz@rral. Ilyen az, amikor tudományosan akarnak dolgokat beleerőltetni az életünkbe ahelyett, hogy ez a folyamat organikus lenne. Amikor azt írtam, hogy én, akkor arra gondoltam, hogy nem tudom a definícióját, mert mindenki mást ért alatta, így én is.

Egy valami biztos akár, hogy is hívjuk a cégeknek a folyamatait rendbe kell tenniük és alkalmazni kell az informatikai által nyújtott XXI. századi megoldásokat az adattárlástól a tervezésen át az ütemezésig és még lehetne sorolni. Szóval haladni kell a korral. Azt látom, tapasztalom, hogy sok helyen, ahol a cégvezető is elkötelezett a “digitális rendrakás, átállás” mellett, ott a kollégák, munkatársak is az ügy mellé állnak sokkal jobban. Szóval nem az elutasítás, hanem a meghallgatás és befogadás a jó mód (szerintem).

Solid Edge szakma, mint mindig

Tegnap fordult hozzám egy érdeklődő azzal a kérdéssel, hogy miként lehet megoldani azt, hogy a műhelyrajzok automatikusan frissüljenek, ha a modell változik. Én úgy szocializálódtam a Solid Edge világába, hogy a tervezői ellenőrzés elkerülhetetlen módosítás után. Ez szerintem jól is van így. Persze belegondoltam az ő helyzetébe is, mondjuk, ha 180 rajzot kell lefrissíteni, akkor az manuálisan bizony melós.

Solid Edge műhelyrajz

Solid Edge 2019

Azt gondolom, ha geometria módosításról van szó, akkor bizony le kell ellenőrizni a rajzot, de mondjuk anyagminőség változás esetén már kevésbé, ha forgácsolt alkatrészről van szó, lemez esetén más a helyzet, hisz ott az alapanyag módosulás azonnal kihatással van, lehet a terítékre.

A lényegre koncentrálva automatikus frissítés nincs, de segítség van. Jut eszembe, hogy versenytárs most megjelent verziójába pont az a lehetőség került bele, ami a Solid Edge-ben a kezdetektől megvolt (van ennek sok előnye), az az, hogy a tervező indítja a frissítés folyamatát a műhelyrajzon, ahol azonnal visszacsatolásokat kap a módosulás rajzi eredményéről. Szóval nem rossz ez a gondolat, ha átveszi a konkurencia. 😉

A Solid Edge telepítési könyvtárában található egy Custom mappa, ott pedig egy Open save könyvtár és benne “A” makró. Ez sok mindent tud, így tudja azt is, hogy megnyitja a rajzot és szükség esetén befrissíti a nézeteket a tervező helyett. Az ellenőrzés továbbra is a Te feladatod marad!

Amit a videóból megtanulhatsz:

  • Módosítási lehetőségek
  • Műhelyrajz manuális frissítés
  • Alakelem részleges letiltása
  • Open save makró használata
  • … és a szokásos kis trükkök

Íme, a gyakorlatban:

Te használtad már ezt a makrót? Látsz benne fantáziát? Ajánlom, hogy próbáld ki és utána dönts! Minden jót!

A kapcsolatok mindenre kihatnak

Nem tudom, hogy ti miként vagytok vele, de én nem szeretem bebiflázni a dolgokat, inkább valami logikát igyekszem keresni, mert az nagyban megkönnyíti a visszaemlékezést. Így közeledve a negyvenhez, már annyi adat keletkezett az életemben, hogy néha nem is tudom, hogy hol keressem ezeket. Azonban, ha van egy vezérvonal, akkor azon el lehet indulni. 😉

A Solid Edge 2019 Simulation részében volt egy olyan pici és “szokatlan” fejlesztés, hogy  posztprocesszáláskor le lehet tiltani a magenta szint (No magenta). Azon kezdtem el gondolkozni, hogy ki a “francnak” érdekes ilyen komoly fejlesztés, de nem tudtam rájönni erre. A már nyugdíjas, de mindig szívesen segédkező Komzsik urat kérdeztem meg és az ő közbenjárására jött is a válasz, mint a reggeli gyors, íme:

“The default FEMAP stress contour color palette always started at Magenta for low stress, Red for high stress.  PATRAN on the other hand was always Blue for low to Red for high.  Some PATRAN customers find the magenta color offensive, and really dislike it.  We added the “No Magenta” option to make them happy.”

Ebből a válaszból is látszik, hogy ízlések és pofonok ezen a területen is. Rágugliztam néhány Patran képre a neten és tényleg magenta mentesek! Most is tanultunk valamit!

Ha már Komzsik urat hoztam fel, akkor idevágó, de rossz hír, hogy nem is olyan régen hunyt el Chuck Grindstaff. Sajnos személyesen nem ismertem, de Komzsik úr sokat mesélt róla, hisz nagyon sok éven keresztül dolgoztak együtt a McDonnell Douglas-nél és a Siemens PLM Software-nél, aminek nyugdíjba vonulásáig ő volt az első embere 2010-től. Isten nyugosztalja!

Solid Edge szakma, mint mindig

Amerre járok-kelek az országban világban, mindig találkozok érdekesnél érdekesebb kérdésekkel. Most egy olyan örökös kérdést veszek elő, ami mindig visszaköszön az ügyfeleknél. Miként lehet átnevezni egy alkatrészt úgy, hogy annak kapcsolatai megmaradjanak a szereléssel és ne kelljen mindig szerkesztgetni az elérési útvonalakat.

Solid Edge adatkezelő

Solid Edge 2019 – Adatkezelő

Ennek van egy hivatalos rendje, aminek az eszköze az Adatkezelő. Ha nem ezzel csináljátok, akkor tűzoltás módjára rendbe kell hozni a dolgokat utólag. Az alábbi videóban erre is mutatok példát, de kérlek, hogy az Adatkezelőt használjátok. Régebbi verzióknál ezt a “Revíziókezelőn” keresztül kellett elvégezni, de az ST9-ben debütáló Adatkezelő sokkal jobb megoldásokat nyújt. Megjegyzem, hogy ajánlatos használni a Solid Edge-be beépített adatkezelést, mert ezzel tényleg könnyebben lehet kezelni a tervezési adatokat fájlrendszerben. 😉

Amit a videóból megtanulhatsz:

  • Hol használt parancs alkalmazás
  • Rajz megnyitása modell alapján
  • Hibás útvonal helyreállítása utólag
  • Adatkezelő alkalmazása
  • … és még néhány trükk

Íme, a gyakorlatban:

Ez csak egy nagyon rövid és célratörő videó, de sokkal több lehetőség rejlik az Adatkezelő használatában. Te mire használod még?