Frissen, aktuálisan, csoportosan – Solid Edge

Ipar 4.0! Ugye hallottad már ezt, de te sem vagy teljesen tisztában vele, hogy mi is ez. Őszinte vagyok én sem, ma már szinte ott tartunk, hogy egy szitokszóvá vált az egész, így ha valaki meghallja, akkor befeszül és azt mondja magába, hogy hagyjanak már békén ezzel a sz@rral. Ilyen az, amikor tudományosan akarnak dolgokat beleerőltetni az életünkbe ahelyett, hogy ez a folyamat organikus lenne. Amikor azt írtam, hogy én, akkor arra gondoltam, hogy nem tudom a definícióját, mert mindenki mást ért alatta, így én is.

Egy valami biztos akár, hogy is hívjuk a cégeknek a folyamatait rendbe kell tenniük és alkalmazni kell az informatikai által nyújtott XXI. századi megoldásokat az adattárlástól a tervezésen át az ütemezésig és még lehetne sorolni. Szóval haladni kell a korral. Azt látom, tapasztalom, hogy sok helyen, ahol a cégvezető is elkötelezett a “digitális rendrakás, átállás” mellett, ott a kollégák, munkatársak is az ügy mellé állnak sokkal jobban. Szóval nem az elutasítás, hanem a meghallgatás és befogadás a jó mód (szerintem).

Solid Edge szakma, mint mindig

Tegnap fordult hozzám egy érdeklődő azzal a kérdéssel, hogy miként lehet megoldani azt, hogy a műhelyrajzok automatikusan frissüljenek, ha a modell változik. Én úgy szocializálódtam a Solid Edge világába, hogy a tervezői ellenőrzés elkerülhetetlen módosítás után. Ez szerintem jól is van így. Persze belegondoltam az ő helyzetébe is, mondjuk, ha 180 rajzot kell lefrissíteni, akkor az manuálisan bizony melós.

Solid Edge műhelyrajz

Solid Edge 2019

Azt gondolom, ha geometria módosításról van szó, akkor bizony le kell ellenőrizni a rajzot, de mondjuk anyagminőség változás esetén már kevésbé, ha forgácsolt alkatrészről van szó, lemez esetén más a helyzet, hisz ott az alapanyag módosulás azonnal kihatással van, lehet a terítékre.

A lényegre koncentrálva automatikus frissítés nincs, de segítség van. Jut eszembe, hogy versenytárs most megjelent verziójába pont az a lehetőség került bele, ami a Solid Edge-ben a kezdetektől megvolt (van ennek sok előnye), az az, hogy a tervező indítja a frissítés folyamatát a műhelyrajzon, ahol azonnal visszacsatolásokat kap a módosulás rajzi eredményéről. Szóval nem rossz ez a gondolat, ha átveszi a konkurencia. 😉

A Solid Edge telepítési könyvtárában található egy Custom mappa, ott pedig egy Open save könyvtár és benne “A” makró. Ez sok mindent tud, így tudja azt is, hogy megnyitja a rajzot és szükség esetén befrissíti a nézeteket a tervező helyett. Az ellenőrzés továbbra is a Te feladatod marad!

Amit a videóból megtanulhatsz:

  • Módosítási lehetőségek
  • Műhelyrajz manuális frissítés
  • Alakelem részleges letiltása
  • Open save makró használata
  • … és a szokásos kis trükkök

Íme, a gyakorlatban:

Te használtad már ezt a makrót? Látsz benne fantáziát? Ajánlom, hogy próbáld ki és utána dönts! Minden jót!

Reklámok

A kapcsolatok mindenre kihatnak

Nem tudom, hogy ti miként vagytok vele, de én nem szeretem bebiflázni a dolgokat, inkább valami logikát igyekszem keresni, mert az nagyban megkönnyíti a visszaemlékezést. Így közeledve a negyvenhez, már annyi adat keletkezett az életemben, hogy néha nem is tudom, hogy hol keressem ezeket. Azonban, ha van egy vezérvonal, akkor azon el lehet indulni. 😉

A Solid Edge 2019 Simulation részében volt egy olyan pici és “szokatlan” fejlesztés, hogy  posztprocesszáláskor le lehet tiltani a magenta szint (No magenta). Azon kezdtem el gondolkozni, hogy ki a “francnak” érdekes ilyen komoly fejlesztés, de nem tudtam rájönni erre. A már nyugdíjas, de mindig szívesen segédkező Komzsik urat kérdeztem meg és az ő közbenjárására jött is a válasz, mint a reggeli gyors, íme:

“The default FEMAP stress contour color palette always started at Magenta for low stress, Red for high stress.  PATRAN on the other hand was always Blue for low to Red for high.  Some PATRAN customers find the magenta color offensive, and really dislike it.  We added the “No Magenta” option to make them happy.”

Ebből a válaszból is látszik, hogy ízlések és pofonok ezen a területen is. Rágugliztam néhány Patran képre a neten és tényleg magenta mentesek! Most is tanultunk valamit!

Ha már Komzsik urat hoztam fel, akkor idevágó, de rossz hír, hogy nem is olyan régen hunyt el Chuck Grindstaff. Sajnos személyesen nem ismertem, de Komzsik úr sokat mesélt róla, hisz nagyon sok éven keresztül dolgoztak együtt a McDonnell Douglas-nél és a Siemens PLM Software-nél, aminek nyugdíjba vonulásáig ő volt az első embere 2010-től. Isten nyugosztalja!

Solid Edge szakma, mint mindig

Amerre járok-kelek az országban világban, mindig találkozok érdekesnél érdekesebb kérdésekkel. Most egy olyan örökös kérdést veszek elő, ami mindig visszaköszön az ügyfeleknél. Miként lehet átnevezni egy alkatrészt úgy, hogy annak kapcsolatai megmaradjanak a szereléssel és ne kelljen mindig szerkesztgetni az elérési útvonalakat.

Solid Edge adatkezelő

Solid Edge 2019 – Adatkezelő

Ennek van egy hivatalos rendje, aminek az eszköze az Adatkezelő. Ha nem ezzel csináljátok, akkor tűzoltás módjára rendbe kell hozni a dolgokat utólag. Az alábbi videóban erre is mutatok példát, de kérlek, hogy az Adatkezelőt használjátok. Régebbi verzióknál ezt a “Revíziókezelőn” keresztül kellett elvégezni, de az ST9-ben debütáló Adatkezelő sokkal jobb megoldásokat nyújt. Megjegyzem, hogy ajánlatos használni a Solid Edge-be beépített adatkezelést, mert ezzel tényleg könnyebben lehet kezelni a tervezési adatokat fájlrendszerben. 😉

Amit a videóból megtanulhatsz:

  • Hol használt parancs alkalmazás
  • Rajz megnyitása modell alapján
  • Hibás útvonal helyreállítása utólag
  • Adatkezelő alkalmazása
  • … és még néhány trükk

Íme, a gyakorlatban:

Ez csak egy nagyon rövid és célratörő videó, de sokkal több lehetőség rejlik az Adatkezelő használatában. Te mire használod még?

Ez már egy másik SzinT

Mindenhonnan csak azt hallom, hogy munkaerő hiány van és ez talán igaz is. Munkavállalóként sokszor fel szoktam tenni a kérdést magamnak, hogy mit tesz a cégvezetés azért, hogy a munkatársait megtartsa?

Eddig mindhárom munkahelyemen nagyon sokat tanultam, egész jó közegbe kerültem, de teljesen más élethelyzetben voltam. 2002-ben azért más volt a helyzet, mint most. Az első munkahely az nagyon meghatározza, hogy milyen pályát, életutat futhatunk be, mert az ott szerzett tapasztalatokra fogunk alapozni. Nekem szerencsém volt, mindig találtam egy-két idősebb kollégát, akiktől sok mindent lehetett tanulni. Még az EAC-ban Nemes Feri kollégámtól tanultam meg, hogy “meddig” érdemes egy munkahelyen maradni. Ezt ma már úgy nevezném, hogy “Nemes Ferenc féle helyeden vagy háromszög szabály”.

Mit is jelent ez? Adott egy háromszög és a csúcsainál a következő fogalmak vannak:

  • Érdekes, változatos munkakör
  • Erkölcsi és anyagi elismerés, megbecsülés
  • Jó munkahelyi körülmények és munkatársi kapcsolatok

Feri azt mondta, ha egyszerre mindhárom teljesül, akkor ne gondolkozzak váltáson, a “helyemen” vagyok. Ha már csak kettő teljesül, akkor mérlegelni kell, ha ennél kevesebb, akkor “menekülj”. Remélem, most nem robbantok ki tömeges felmondásokat nálatok, de érdemes ezen elgondolkozni.

Te is és a cég vezetése is sokat tehet azért, hogy ez a háromszög teljes legyen. Nálunk a cégnél simán megtörténik az, hogy a cégvezető tart egy háromnapos képzést az alkalmazottaknak, amely hozzájárul a kollégák és saját magunk mélyebb szintű megismeréséhez (csapatépítőként is funkcionál) és nem utolsó sorban még tanulunk is hasznos dolgokat. A cégvezetői hozzáállás nagyon sokat adhat és nem véletlenül a vezető szót írtam le a “főnök” helyett. Tudjátok, abból csak egy van, ő is odafent! 😉

Solid Edge szakma, mint mindig

Erről a háló modelles témáról egyszerűen nem tudok leszakadni. Amikor elkezdtem foglalkozni a végeselemes analízissel, akkor az a gondolatom támadt, hogy miként lehetne a terhelés hatására deformálódott modellt visszatenni az általam tervezett berendezésbe. Itt most nem csak arra gondolok, hogy vizuálisan összehasonlítsam az eredeti végeselemes modellt a postprocesszált állapottal, hanem arra, hogy abból valós modellt tudja alkotni. “Irigykedve” figyeltem, hogy az Edgecam-ból milyen frankón lehet .stl fájba kimenteni az egyes megmunkálási fázisokhoz tartozó modellállapotot. De végre az én “elvárásomnak” is találtam megoldását és gondoltam megosztom veletek.

Solid Edge 2019 FEA

Solid Edge 2019 – Deformálódott hálómodell

Az egésznek a kulcsa az a fránya .jt fájl és az, hogy a Solid Edge 2019 egész jól kezel háló modelleket is. A lentebbi videóban láthattok egy kis példát. A lényeg az egészben az, hogy Solid Edge Simulation-ban analizáljuk a modellt. Miután a Solid Edge-ből direktbe tudunk menteni Femap .modfem fájlt innentől kezdve az egész végeselemes modellemet át tudom tenni Femap-be, ha szüksége és további speciális analíziseket tudok rajta futtatni.

Beolvasom Femap-be és a valósan deformálódott modellt kimentem .jt-be, ezt pedig direktbe, alkatrészmásolatként be tudom szúrni bármely Solid Edge modellbe.

Íme a gyakorlatban:

Egy ilyen deformálódott modellt nagyon jól fel lehet használni ütközésvizsgálathoz, miután végeselemes analízisnél nem igazán vizsgáljuk, hogy a deformálódott modell miben befolyásolja az egész berendezés működését. Jó hétvégét!

ui.: Te a helyeden vagy?

Több, mint Solid Edge IX.

Csapjunk is bele, de gyorsan, mert péntek lévén egyre nehezebben lehet a munkára koncentrálni. Ja, hogy ez a hobbym is… 😉

Szóval régen elkezdtem egy sorozatot, amely a “Több, mint  Solid Edge…” címet kapta, ezt most folytatom. Majdnem pontosan három évvel ezelőtt állt munkába Tripolszki Gábor, alias Tripi, mint ügyféltámogató mérnök.

Tripolszki Gábor - Enterprise Group

Tripolszki Gábor – Enterprise Group

Tripi, egy rövidebb németországi Teamcenteres kitérő után tért haza Magyarországra. Ő célzottan erre a területre lőtt és beadta a CV-jét a volt munkáltatomhoz is, de ott nem felelt meg “hála az égnek”. Ezért próbálkozott nálunk is, meghallgattuk és azóta is nálunk nyomja a Solid Edge-t. Nem igazán volt Solid Edge-es tudása viszont, nagyon gyorsan tanul és nem is felejt olyan gyorsan, mint ahogy a közmondás tartja. Először furcsa volt nekem, hogy mindenhez (is) hozzá tud szólni, de miután én máshogy kezdtem rá tekinteni, már egyáltalán nem zavart. Nagyon szereti a kihívásokat (legalább is nem utasítja vissza 🙂 ) és óriási türelemmel oldja meg a napokon átívelő feladatokat is. Anikó távozása után ő lett a Solid Edge magyar hangja, szóval javarészt neki köszönhető a felhasználói felület magyar nyelve. Érdekesség, hogy ő minden esetben betartja az étkezések felosztását, szóval reggelizik, tízóraizik, ebédel, uzsonnázik és gondolom vacsorázik is, de mindezt szinte ugyanabban az időben, így órát lehet hozzá állítani. Persze nem ezért kedvelem, hanem azért, amit elért és letett az asztalra az elmúlt években és a többiekhez hasonlóan értékes tagja a világ egyik legjobb Solid Edge csapatának. Szóval Tripi köszi, csak így tovább és Isten éltessen még egyszer!

Solid Edge szakma, mint mindig

Ebben a szakmai részben egy érdekesebb témát fogok boncolgatni. Szerelést sokfélepéppen létre tudunk hozni, ami viszont érdekes, hogy az alkatrészek milyen kapcsolatban lesznek, vannak egymással. Ha asszociatív tervezést használunk, akkor egyik alkatrész módosítja a másikat és nem igazán használunk szerelési kényszereket közöttük, mert az alkatrészek pozíciója grafikusan van meghatározva. Amennyiben viszont szerelési kényszerekkel rakjuk össze a szerelést, akkor a módosítás lehet problémás, hisz egy alkatrész alak- vagy méretmódosítása konfliktusokat okozhat a kényszerek, ezáltal az alkatrészek között.

Solid Edge 2019 - Alkatrész módosítása

Solid Edge 2019 – Alkatrész módosítása

Igen ám, de erre mi a megoldás? Van-e egyáltalán valami trick? Mindenre van, így erre is lehet okos, megelőző lépéseket futtatni. Most nézzük ezt meg.

Először is érdemes megkeresni, hogy az adott alkatrész, amelyet módosítani szeretnénk, az mely más alkatrészekhez kapcsolódik kényszerekkel. Ezt megtehetjük grafikusan a “Kényszerrel kapcsolódó alkatrészek kiválasztása” paranccsal. Ezzel rögtön lokalizálni tudjuk, hogy mely modellekre kell koncentrálnunk a módosítás előtt. Következő lépéseben azt kell meghatározni, hogy mely kényszerekkel lehet probléma a módosítás során. Erre tökéles megoldás a “Szerelési kényszer kezelő”, szerintem az egyik legjobb fejlesztés az elmúlt évekből. Itt pillanatok alatt csoportosan szerkeszthetjük a kényszereket. Vannak olyan esetek, amikor egy kényszert célszerű kikapcsolni, de van olyan, hogy elég a rögzített méretet ofszet opcióra cserélni. Ezt mindig a feladat jellege határozza meg.

Indulhat a módosítás, vagy modellezés, majd a szükséges kényszerek visszakapcsolása vagy újra definiálása.

Íme, a gyakorlatban:

Én sokkal jobban szeretem a problémák megelőzését, mint az utólagos gyógyítgatást, “eső után köpönyeg” helyzeteket. Hidd el, hogy sokat nyerhetsz ezzel, ha szem előtt tartod. Jó hétvégét!

Kevesebb lépés, jobb és szebb eredmény

Sokat gondolkozom, hogy ez a digitális világ miként alakítja át az életem, életünk és ez milyen hatással van az emberi kapcsolatokra. Egyvalami biztos az internet kinyitotta a világot, ma már nem kell órákat utazni, hogy ott legyek valahol, részese legyek egy olyan eseménynek, ami sok száz vagy ezer kilométerre található. Párhuzamot látok a mozikkal. Filmet nézni otthon is lehet legális körülmények között is de, ha úgy gondoljuk, akkor egy moziba is megtehetjük. 25, 30 évvel ezelőtt ez nem volt kérdés, ha új filmet akartunk nézni, akkor a mozi volt az egyetlen megoldás.

Azért dobtam be ezt a témát, mert tegnap volt az országos rendezvényünk, amit már második alkalommal streammelve tartottunk meg, kihasználva a digitális világ lehetőségeit. Ha mindent összevetek, akkor azt gondolom, hogy a közönségnek ez egy más, egy új lehetőség, hogy kényelmesen, az “unalmas részektől fulladozásmentesen”  jussanak hasznos információkhoz. Egyetlen egy dolog, ami sérülhet ez pedig a személyes találkozás varázsa. Emlékszem rá, hogy az analóg verzió esetén igyekeztem mindenkivel két szót váltani, de az inkább a mennyiségről, mint a minőségről szólt. Egyszerűen nem volt más lehetőség, hogy a Solid Edge segítségével összekovácsolt közösséget megszólítsam. Az biztos, hogy a digitális verzió ezt nem biztosítja, de most értékelődik fel a személyes találkozók, megbeszélések világa, amikor nem 100-200 vendégre, hanem 4-5-re kell koncentrálni. Igyekszem is ezt gyakorolni, mint ahogy néha felületet is adok ennek a blogomon. Lehet, hogy egyszer visszaköszönt a retro világ, de nem most…

Solid Edge szakma, mint mindig

Ismertek, tudjátok, hogy szeretem az újdonságokat, talán ez kevésbé igaz a Windows 10 által nyújtott frissítésekhez tartozó “meglepetésekre”.

Nagy örömmel fogadtam, hogy a Solid Edge 2019-ben tovább lett fejlesztve a hálómodellekkel való munka. Nagyon sokszor a megkapott, letöltött stl fájlt csak be akartuk szerelni az összeállításba. Ezt az ST10 előtt nem lehetett csak szemre megtenni, de az ST10 új lehetőségeket hozott, ami még jobb a SE2019-ben.

Nincs vagy nem feltétlenül van szükség a hálómodell B-rep geometriává való visszaépítésére, hanem helyileg hozhatunk létre olyan topológiát, amivel kényszerezhető a modell. Ehhez csupán a Reverse Engineering modul 2 parancsát kell használni.

Solid Edge 2019 és KeyShot 8

Solid Edge 2019

A másik, hogy a Solid Edge és a KeyShot már néhány éve jó házasságban élnek, ahol az ara, most megújult, azaz kijött a KeyShot 8. Gyorsan rávetettem maga, hogy mely új funkciók fognak tetszeni, hát van néhány. Mindig is mozgatta a fantáziám, hogy miként lehetne egy dimanikus kitörést készíteni egy modellen.

Van itt is több megoldás, de az, hogy a KeyShot-ba is átmenjen az most az igazi a 8-as verzióban.

Amit a videóból megtanulhatsz:

  • STL fájl megnyitás és analitikus visszaépítés
  • Hálómodell módosítás
  • Dinamikus kitörés készítése a KeyShot 8 segítségével
  • … és még sok jó kis lépés

Íme, a gyakorlatban:

Ha szeretsz renderelni, akkor szinte kötelező a KeyShot legújabb verziójának használata. Téged mennyire szippant(ott) be a digitális világ? Beszélsz még a szomszédoddal vagy csak üzenetet, levelet írsz neki? 😉

Bordám, bordám mond meg nékem hány darab van az alkatrészen?

Már én sem vagyok a régi, nem akarom minden szabadidőmet a Solid Edge világban tölteni, ez nem azt jelenti, hogy hátat fordítanék neki, nektek. A suhanckori világmegváltó gondolataim kezdenek átcsapni a mértékletes és átgondolt tettvágyba. Talán ez is az oka, hogy mostanában kevesebbet blogolok. Felteszem magamnak sokszor a kérdést, hogy jó volt az ahogy eddig csináltam? Ilyenkor az a válaszom, hogy nem igazán csinálnám másként, maximum okosabban. De az is kérdés, hogy dőljek hátra és próbáljak megélni a múltból, a tapasztalatból? Áááá nem, nem, az nem én vagyok. Szerencsés vagyok, mert egy inspiráló közösséghez tartozom, ahonnan mindig lehet erőt és tudást meríteni. Szerencsére olyan ügyfelekkel dolgozhatok együtt, akikkel nagyszerű a kapcsolatom és a legnehezebb helyzetben is (ki) tudjuk segíteni egymást, ez ilyenkor mindig feltölt, energizál. Ilyenkor ébredek igazán csak rá, hogy milyen szerencsés vagyok, azt csinálom, amit szeretek…

A 3D mindenhová belopja magát. Régebben írtam a nyomtatás újra értelmezéséről, hisz az alkatrészek 3D nyomtatása ma már általános jelenség. A Microsoft is lát ebben fantáziát, van néhány alkalmazása, amely támogatja különböző módon a 3D-s objektumokat, gondolok itt a 3D Builder, Paint 3D, Remix 3D… Lehet, hogy figyelmetlen vagyok, voltam, de nem olyan rég vettem észre, hogy az MS Office irodai csomag is beállt a sorba. Hogy mit is jelent ez? Az alakzatoknál 3D-s modellt is be lehet szúrni. Nekem tetszik ez az elgondolás, az más kérdés, hogy szépen fel lehet hizlalni a fájlok méretét a hálómodellekkel! 😉

Solid Edge objektum wordben

Solid Edge-es objektum MS Wordben

Solid Edge szakma, mint mindig

A modellből kinyerhető összes információ nagy érték a számunkra, ez nem kérdés. Találkoztam olyan felvetéssel, hogy miként lehetne a műhelyrajzon megjeleníteni a modellen elhelyezett bordák számát. Természetesen függ a modellezés módjától, de megoldható.

Bordák száma Solid Edge-ben

Solid Edge 2019 – Bordák száma

Az egész lényege, hogy célszerű olyan alakelemekkel dolgozni, amelyek darabszáma megjelenik a változótáblában. Ilyen például a kiosztás, amely összdarabszáma közvetve vagy közvetlenül megjelenik a változótáblában. Ha ezzel megvagyunk, akkor csak be kell kapcsolni, hogy tulajdonságként elérhető legyen. Innentől kezdve ez már ujjgyakorlat…

Íme, a gyakorlatban:

Elkezdődött az iskola így, aki tanulni szeretne és iskolába jár annak még mindig ingyen elérhető  a Solid Edge, abból is a Solid Edge 2019! Töltsd le, telepítsd, használd!

Horváth, szerb, magyar és Solid Edge

A címből sok mindenre lehet gondolni, de sajnos nem éppen a jelenkori legjobb vízilabda nemzeteket soroltam fel, hisz az utolsó EB nem igazán úgy sikerült, ahogy “megszoktuk”, de hát ez van. Egyszer fent (sokáig), máskor lent, most éppen itt tartunk, habár nem tudom, hogy melyik rosszabb, hisz a Budapest Honvéd Luxemburgban térdelt le, a Fradit ne is említsem. 😦

De evezzünk vissza címhez egy kicsit. Minden évben megismerek egy-két ügyes srácot, akiknek a Solid Edge-es és mérnöki pályafutását fél szemmel nyomon szoktam követni. Sajnos, azt kell mondanom, hogy jellemzően ezek a diákok Tóth Béla “műhelyéből” kerülnek ki, ez egy kicsit kritika a magyar oktatási rendszernek is. Idén egy ilyen figyelemreméltó srác Horváth Bálint volt több szempontból is. Bálint magyarkanizsai srácként,  számos versenyt megnyert, többek között az országos Solid Edge versenyt is, de a Siemens nemzetközi, diákok számára kiírt pályázatát is behúzta és az ő pályamunkája lett a márciusi nyertes. Az alma nem esik messze a fájától, hisz 2016-ban a bátyja, Árpi is elhódította már ezt a globális díjat, hisz itt minden földrész bármely diákja nevezhet. Közvetlen, csendes, visszafogott srácról van szó, aki Kecskeméten fogja folytatni felsőfokú tanulmányait.

Ami igazán tetszett benne, hogy mer kérdezni. Még májusban keresett meg azzal, hogy tervezett egy kis szobrot Solid Edge-ben és szeretnék kinyomtattatni, majd ajándékként átadni Tóth Béla tanárúrnak. Nem volt kérdés, hogy segítsünk-e ebben a dologban, mint tudjátok, apósom a műszaki kerámiák koronázatlan királyaként szeret foglalkozni 3D-s nyomtatással is, míg feleségemnek jó ötletei és “szépérzéke” van, így egy családi projektet csináltunk Bálint kéréséből.

Bálint tervét technológiailag előkészítettem, szétdaraboltam, hogy ne kelljen alátámasztást használni nyomtatáskor, apósom kinyomtatta és összeillesztette a darabokat, míg a feleségem pedig széppé varázsolta egy kis kőhatású festékkel.

Itt láthattok néhány képet az egészről:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Amint látható, Béla örömmel fogadta az ajándékot, aminek egy picit mi is részesei lehettünk, de az érdem természetesen Bálintté és osztálytársaié.

Solid Edge logo átadás

Tóth Béla, Horváth Bálint

A jól neveltségüket az is mutatja, hogy megköszönték a segítségünket és Cérna Szabival “postáztak” (ex-Beszédes Józsefes diák ő is) egy kis köszönő csomagot. Köszönjük, jól esett, de persze nem ezért csináltuk, hanem MERT SEGÍTENI JÓ! 😉

Solid Edge köszönet

Solid Edge köszönet

Solid Edge szakma, mint mindig

Azon gondolkoztam, hogy mire lehet még használni az egyik kedvenc ficsöröm a Solid Edge 2019-ben. A Klónozás parancs az előző verzióban jelent meg, de az újban már rögtön kapott egy kis faceliftet, aminek köszönhetően még jobban használható.

Solid Edge klónozás

Solid Edge 2019 – Klónozás új opciói

Ez a parancs nagyon jól alkalmazható a tartószerkezet tervező esetében is, ha nem klasszikus tartóelemeket szeretnénk elhelyezni, sokszorosítani. Ami fontos, hogy mostantól további lehetőségekkel szabályozható az alkatrész pontos elhelyezkedése, hisz itt is több lehetőség van, de csak egy számunkra megfelelő megoldás. PIP-ként az ST10-es videót is láthatjátok, hogy ott bizony nincs, nem volt ilyen opció.

Amit a videóból megtanulhatsz:

  • Klónozás parancs használata és opciói
  • Stíluspaletta használata
  • … további trükkök

Íme, a gyakorlatban:

Néha egy-két apróbb csiszolás is nagy segítséget adhat munka közben, és ez hatványozottan érvényes a Solid Edge 2019-re! Jó hétévégét!