Tisztelet és villódzás

Tisztelet, számomra ez a szó az egyik legfontosabb. Tisztelni a szülőket, barátokat, ismerősöket, meglátni bennük az embert. Ha valakit tisztelsz és tisztelettel fordulsz felé, akkor “nyert” ügyed van és biztos, hogy jót fogtok beszélgetni, hamar közös nevezőre juttok. Miért írom ezt? Megdöbbenek azon, hogy mennyire fontos egy gyermek neveltetése és néha eszembe jut a saját gyermekkorom.

Természetesen Solid Edge-es vonzata lesz annak, amit leírok. Talán egy évvel ezelőtt rám írt egy srác a Facebook-on, hogy segítsek neki a leadandó középiskolai házi feladatában ötletekkel. Segítettem. Miért ne tettem volna?! Soha nem találkoztunk, nem ismerjük egymást, de kedves volt és tisztelettudó. A márciusi országos Solid Edge versenyen az osztálytársával üzent, hogy köszöni a segítséget. Ez nagyon jól esett. A napokban ismét írt és kikérte a véleményem az iskolai érettségi munkával kapcsolatban:

“Szia! Elnézést kérek, hogy zavarlak, de szükségem lenne a segítségedre. Tegnap sikeresen befejeztem az érettségi munkámat, ami egy sarokcsiszoló volt, tudom, nem lett egy “masterpiece”, de kíváncsi vagyok a Te véleményedre.”

Solid Edge – Sarokcsiszoló

A felső sarokban az eredeti, míg a nagy képen az Alex munkája látható! Szerintem egész jó, még adtam egy-két tanácsot, hogy mivel lehetne egyedibbé tenni a sarokcsiszolót.

Ami ezután jött, arra azért nem gondoltam volna:

“Nagyon szépen köszönöm, hogy ennyi mindenben segítesz/támogatsz, ráadásul úgy, hogy nem is ismerjük egymást. Ez nagyon jól esik. Az viszont rosszul esik nekem, hogy én csak egy “Köszönöm”-mel hálálhatom meg, amit értem tettél.”

Alex igazán megérdemli, hogy itt szerepeljen a blogomban, azt gondolom, hogy ez a srác nagyon jó (az én értékrendem szerinti) neveltetést kapott és a “Tisztelet” megtalálható az ő szókincsében is.

Alex, minden jót neked, sok sikert a középiskolai tanulmányaid utáni időszakra! Itt találhatjátok Alex youtube csatornáját és néhány Solid Edge-es munkáját!

Solid Edge szakma, mint mindig

Ezen a héten a “hegymászóéknál” voltam és tartottam KeyShot-ból és Solid Edge-ből konzultációt. Szerintem jól sikerült, de engem mindig az érdekel, hogy ők mit gondolnak erről. Ki fog derülni, hogy mennyire volt jó, ennek meghatározására pedig tökéletesen alkalmasak lesznek az általuk renderelt képek. Srácok, szóval várom az első fecskéket!

Itt fogalmazódott meg bennem a mai bejegyzés anyaga, hogy miként lehet egy villogó lámpát, LED-et készíteni a Solid Edge és a KeyShot segítségével.

Solid Edge ST10 & KeyShot – LED animálása

A KeyShot nagy csomagja alkalmas arra, hogy animálni tudjunk fényforrást is, de a KeyShot for Solid Edge nem a legnagyobb csomag, hanem egy nagyon jó köztes megoldás. De akkor mit lehet tenni?

Solid Edge RRA környezetében az alkatrészek kinézetét lehet animálni, ami azt jelenti, hogy egy alkatrész az árnyékolt megjelenítéséből akár áttetsző is lehet vagy el is rejtődhet. Amit az animációs környezetben létrehozunk az átemelhető a KeyShot-ba és mienk a világ.

Amit ebből a videóból megtanulhatsz:

• Alkatrészkapcsolat létrehozása
• Kinézet animálása Solid Edge-ben
• Animáció szerkesztése KeyShot-ban
• Anyagminőségek szerkesztése és alkalmazása
• …

Íme, a gyakorlatban:

Látható, hogy a Solid Edge ST10 és a KeyShot közötti integráció nagyon jó, így az Edge-ben lévő adatok, beállítások nem vesznek el, hanem felhasználhatóak a KeyShot-ban, akár LED animálására is. Jó hétvégét!

Minden kezdet nehéz, de ami utána jön az már nem csak Solid Edge…

Néhány évvel ezelőtt kezdődött egy nagyon jó baráti viszony egy céggel és alkalmazottaival, persze szerencsére nem csak egy van, de ez eléggé érdekesen indult és gondoltam megosztom veletek a tapasztalatom és hová jutottunk. A céget nem akarom felfedni, ha ők úgy gondolják, akkor kommentben vagy máshogy megteszik ezt. Egy picit tanulságnak is szánom ezt a bejegyzést mert, ha okosan, higgadtan elébe megyünk a problémáknak, szembe merünk vele nézni, akkor előbb-utóbb mindannyian jól jöhetünk ki, de ezért tenni kell nem is keveset.

Szóval 2012 több szempontból is a változás éve volt, ekkortájt a Siemens elkezdett keményebben odafigyelni az illegális szoftverhasználatra és ez a cég beleszaladt ebbe, volt már több licenszük, de még venni kellett, ilyenkor keserű a szájíz… A legrosszabb nekünk, nekem volt, mert mi két tűz között voltunk hallgattuk a felhasználó verzióját és a fejlesztő keménykedését. Amolyan patt helyzet volt, többszöri találkozás az ügyfélnél szakmai és anyagi dolgok miatt. Vezető szintű megbeszélések, de mindenki a maga igazát hajtogatta. Én, mint technikai és mindig megoldás centrikus ember csak kapkodtam a fejem. Már ott tartott a dolog, hogy a Solid Edge-t vélt és valós indokok miatt lecserélik. Ekkor én is beszálltam a storyba és emberi oldalról elkezdtem velük kommunikálni, átbeszéltük a problémákat és egyszer csak azt vettük észre, hogy működik… A problémákhoz csak annyi, hogy egy word doksi várt, aminek az utolsó néhány 38-as betűmérettel írt szavait most nem írnám ide, mert 18-as karikát érdemelne. 😀 Működik a kapcsolat, szívesen megyek ki hozzájuk, havonta kéthavonta szakmailag tapasztalatot cserélünk, örülünk egymás szakmai és személyes sikerének a tervezőkkel és a cégvezetőkkel egyaránt. Odáig jutott a dolog, hogy Zoli (főtervező és egyben makacs, de jó fej srác) szabadidejében hegymászással foglalkozik és ő maga kérte, hogy szívesen elvinne egy Solid Edge-es zászlót az egyik hegyre. Írom ezt úgy, hogy néhány évvel ezelőtt a legfőbb bűnös a Solid Edge volt!!!

És most:

EvereST Base Camp – 5364m

 

Kala Pattar

Állítólag sz@rból nem lehet várat építeni! Vagy mégis? Közösen, emberi hangon, meghallgatva és megértve a másikat… Lehet!

Solid Edge szakma, mint mindig

Most a szakmai részt egy kicsit rövidebbre fogom, de természetesen lesz. Egy kis tartószerkezet tervezést veszünk elő és nézzük meg, hogy miként lehet gyorsítani rajta. Egy méreteiben és alakjában változó tartószerkezetet is sokféleképpen létre lehet hozni, a kritikus lépés, hogy a középvonalakat miként hozzuk létre.

Solid Edge – Tartószerkezet tervezés

Verziókkal ezelőtt megjelent, hogy nem csak vázlathoz lehet hozzárendelni a keresztmetszetet, hanem alkatrész éleihez, görbékhez is.

Amit ebben a videóból megtanulhatsz:

• Felületek használata
• Kiosztás
• Görbék kinyerése a felületek metszetéből
• Tartószerkezet készítés
• …

Íme, a gyakorlatban:

Látszik, hogy a középvonalak létrahozásával tudunk sok időt nyerni, ha ismerjük a felületmodellezés eszközeit, akkor pillanatok alatt kész. Jó hétvégét!

Solid Edge ST10 – Klónozás, ami jó célokat szolgál!

A múlt héten még csak írtam róla, most már azonban aktív is a www.solidedgest.hu weboldal, amelyen megtalálhatjátok a főbb újdonságokat a Solid Edge ST10-es verziójából. Természetesen a kedvünkre válogattunk, mert az összes utolsó kis csiszolás nem lehet benne egy ilyen bemutató anyagban, sőt talán túl is léptük annak határait. Nyár végétől jönni fognak a Solid Edge ST10 újdonságok konzultációk, amire várunk majd benneteket szeretettel, de addig is inkább pihenjetek egy nagyot.

http://www.solidedgest.hu

Solid Edge szakma, mint mindig

Az új verziók bemutatásakor megszokhattátok, hogy mindig csepegtetek több és több információt, ennek az az oka, hogy ilyenkor fel tudtok készülni és át tudjátok gondolni, hogy mire lehet majd használni az éppen bemutatott funkciót. Személy szerint nagyon szeretem, amikor értékes gondolatokat adtok a bejegyzéseiméhez, így volt ez a múlt hetivel, is, amikor Kocsis Zoli megosztotta véleményét:

Komment

Most egy szerelési érdekességet szeretnék bemutatni nektek, amelynek “Klónozás” lett a neve. Nekem erre elsőször Dolly jutott az eszembe, de azt gondolom, hogy ez a funkció hosszabb életű lesz, mint szegény állat.

Szóval a Solid Edge egy “nyitott” szoftver mindenkitől szeret adatokat kapni, mert szinte sajátjaként kezeli azokat a versenytársakhoz képest. 🙂 Ez most tovább bővül azzal, hogy teljesen mindegy, hogy saját vagy importált modellen szeretnél-e “kiosztást” végezni, az a topológiai azonosság alapján menni fog és nem feltétlen kell, hogy legyen a háttérben alakelem szintű minta vagy furat.

Solid Edge ST10 – Klónozás szerelésben

Tervezői koromban két feladatot nem szerettem annyira, ami pedig a lelke mindennek, ez volt a rajz készítés és a precíz szerelés létrehozása kötőelemekkel. Mindig megcsináltam ugyan, de arra vártam már, hogy mikor lesz vége. Ha akkor lett volna ilyen szuper eszköz a Solid Edge-ben, de boldog lettem volna. Nektek már könnyebb lesz és szerintem ez egy szuper fejlesztés.

Íme, a gyakorlatban:

Ha megfigyelitek, akkor a különböző csapszegekbe is azonnal elhelyezhető a sasszeg csupán ki kell választani őket. Ha az irányultság nem megfelelő az is módosítható, illetve letiltható ez elhelyezés is. Dióhéjban most csak ennyit.

Minden jót, jó hétvégét!

Solid Edge, a jubileumi 10-es verzió

Örömmel jelentem be, hogy a Solid Edge ST10 bejelentésre került. 🙂 Ez nem azt jelenti, hogy holnaptól letölthető, csupán publikussá váltak az újdonságok, amelyeknek mi is hangot és képet adtunk webkonferenciák formájában, természetesen az elsők között az egész világon. Ha megnézted az előadások egyikét, akkor remélem, hogy tetszett, ha nem akkor hétfőtől élesedik az újdonságokat bemutató weboldalunk, így ott megtalálhatod a legfontosabb fejlesztéseket:

www.solidedgest.hu

Solid Edge szakma, mint mindig

Az érettségi időszakát éljük, így gondoltam, hogy hozok egy példát abból a világból. Mindenki emlékszik “Samura” a biológia szertár királyára, akivel szemben minden csínyt elkövettünk. Felöltöztettük, az élettel nem összeegyeztethető pozícióba mozgattuk a részeit, értem ezalatt, hogy szaladgáltunk a koponyájával és más “disznóságokat” is elkövettünk ellene. Most elnézést kérek tőle és meggyógyítom a lábszárcsontját (persze eltörtem előtte) a Solid Edge ST10 segítségével.

Solid Edge ST10 – Samu lábszárcsontja

Jut eszembe, hogy néhány éve voltam a Kozma utcai BV Intézetben, ahová Solid Edge-t kellett telepítenem és sok-sok Samut készítettek a rabok. Néhány év és a digitalizáció Samut is nyugdíjba fogja küldeni és a virtuális valóság veszi át a helyét.

Pár bejegyzést írtam már az STL fájlokkal kapcsolatban, mert az nagy szívfájdalmam volt, hogy nagyon nehéz volt érdemben kezelni őket, ha tudtuk is az rengeteg előkészítést igényelt. A Solid Edge ST10 és a vele érkező Konvergens modellezés új lehetőségeket nyit meg a felhasználók előtt, kiterjeszti a hálómodellek kezelhetőségét.

Mit is láthattok majd a videóban?

Először is beolvasok egy ~340Mb-os STL fájlt, ami már önmagában sem rossz teljesítmény. 😉 Ahogy már ezerszer küzdöttünk méretarány problémákkal, így most is fel kellene skálázni a modellt, de előtte leveszem a főbb méretet. Az STL fájl csúcspontjai mostantól kezdve kijelölhetőek, így rámérek, mint a szabó a páciensre. Samunak adok egy növekedés hormont a “Test skálázása” parancs segítségével és a felesleges csontjait eltüntetem, hisz lábszár problémái lesznek… 🙂

A többi már jól látható a videón, úgy kezelem az STL fájlt is, mintha én hoztam volna létre. Szétvágom a lábszár csontot törést szimulálva és utána egy rögzítőt modellezek hozzá, mindezt teljesen testre/csontra szabva. Szerintem ez óriási előre lépés.

Íme, a gyakorlatban:

Neked mi a véleményed az itt látottakról? Te is küzdtél már STL fájlokkal? Azt most sem mondom, hogy ez a Konvergens modellezés minden “betegség” gyógyszere, de azt igen, hogy több hajad fog maradni, ha STL fájlt fogsz kapni. 😉 Jó hétvégét!

Több, mint Solid Edge VIII.

Kezdem egy kis közérdekűvel, jövőhéten lesz bemutatva a Solid Edge ST10 nemzetközileg, ami azt jelenti, hogy egy nappal később mi is megrendezzük a szokásos webinársorozatunkat, amelynek négy epizódja lesz.

Ha van kedvetek és lehetőségetek, akkor regisztráljatok be itt.

Régebben készítettem egy bejegyzés sorozatot “Több, mint Solid Edge…” címmel, amelynek az volt a lényege, hogy bemutattam a közvetlen kollégáimat. Az akkori utolsó cikkben, írtam, hogy még van két ifjú titán, de kevés ideje ismerem őket, így nem tudok róluk nyilatkozni érdemben. Azóta eltelt több, mint egy év, így már nyilatkozhatok magabiztosabban, most Czigléczki Attiláról írnék néhány gondolatot. Attilát 2015 nyarán ismertem meg, akkor végzett éppen a GAMF-on. Ityu kollégám ajánlotta be, miután tartott az egyik felhasználónknál egy traininget és volt egy fiatal srác, akit az átlagosnál jobban érdekelt az Insight, na ő volt az Attila. Eljött egy elbeszélgetésre és végül bizalmat szavaztunk neki, persze egy pályakezdő “lutri”, de mindenkinek el kell kezdeni valahol. Jó döntést hoztunk, az látszik, hisz még nálunk dolgozik. Egy jó képességű, szorgalmas srácot ismertem meg benne és szereti ha a munkájába az angol nyelvet is belecsempészheti. Hamar felzárkózott a tudását tekintve, de ő is tudja, hogy van még előtte tér a fejlődésre. Egy picivel fiatalabb generációhoz tartozik, így lehetőségei szerint gördeszkával jár munkába, amin ott díszeleg a Solid Edge-es matrica, “Design better”. Ahogy idősödni fog, úgy lesz egyre és egyre tapasztaltabb és komfortosabban fogja érezni magát a nehezebb helyzetekben is. Amikor csak teheti igyekszik  fejlesztenie magát. Attila, ne térj le az útról és várd ki a sorod, az idő neked fog kedvezni! Sok sikert!

Czigléczki Attila – EPLM

Solid Edge szakma, mint mindig

Ritkán de olvasgatni szoktam a youtube csatornám kommentjeit és most belebotlottam egy kérdésbe, ami piszkálta a fantáziám. Csak egy javaslat, ha ott akarsz kérdezni, azt ne tedd, inkább ide a blogomra írj, 😉 Én nem tartom magam szakértőnek, csak egy lelkes “zongoracipelőnek”, aki mögött már több, mint 15 év tapasztalat van. Vissza az eredeti kérdéshez:

Hogyan lehet fogazott szíjat animációra bírni?

Igazából itt is lehet több megoldás is, de én azt választottam, hogy egy alkatrészen belül hozom létre a fogazott szíjat kompletten. Ilyen “szíjas” témát már régebben is érintettem, ha van kedved itt elolvashatod.

Solid Edge – Fogazott szíj

Amit megtanulhatsz a videóból:

• Kapcsolódás kényszer speciális használata
• Felület vastagítása
• Kiosztás görbe mentén, ami az egyik lelke a megoldásnak
• Változók használata
• Animáció készítése
• …

A lényeg, hogy a kapcsolódás kényszert használva egy elem egy vonallánchoz is kapcsolódhat, ha ezt létrehoztad, akkor 33%-ban készen vagy. Ezek után azt az egy bordát ki kell osztani görbe mentén, ahol fontos a felületek használata. Majd a szerelésből visszafelé be kell linkelni egy változó az első fogazat mozgatásához, a többi már csak a motor és a “mozi”… Hogy van-e ennek értelme? Nincs sok, de jól nézhet ki! 😉

Íme, a gyakorlatban:

Végül jó ballagást minden középiskolai diáknak és sikeres érettségit az elkövetkezendő hetekre! Jó hétvégét!

Solid Edge – Vezérpálya méretmegadása

Mobilitás… Sok mindenre gondoltam már, de arra még nem, hogy a Solid Edge ST10-hez tartozó belső webinárt telefonon fogom nézni és hallgatni, miközben a feleségem várom, aki éppen az egyik utolsó vizsgálatán van. Az egészben az a vicces, hogy ő nem vihette be a telefonját, míg az én Windows-os telefonom nem támogatja az Adobe Connect-et, így igazi családi megoldást választva a hotspot-tá alakítva a Nokia-m megnéztem az ő telefonján a webkonfot. Ilyen egy segítő feleség!

Solid Edge webinár

Apropó Solid Edge ST10. Készüljetek mert jönni fog, ismét első kézből kaphattok majd betekintést az új verzióba.

Solid Edge szakma, mint mindig

Sokat gondolkoztam, hogy miről írjak, annyira szívesen írnék a Solid Edge ST10-ről, de még nem lehet így inkább próbáltam olyan dolgot elővenni, ami egyszerű ugyan, de rengeteg dolgot lehet megtanulni belőle. Adott egy vezérpálya, amelyet műhelyrajzon le kellene méretezni. Ugyebár ilyenkor szakaszokra felbontjuk a pályát és már tudunk is méretezni. A kérdés az az, hogy miként bontjuk fel szakaszokra?

Solid Edge – Vezérpálya méretezése

Mint legtöbbször itt is több megoldásunk van, én most egy olyat használok, amiből egy csomó más dolgot is meg lehet tanulni. A lényeg, hogy felületek segítségével metszéspontokat hozok létre az egyik élen és ezeket fogom majd beméretezni a műhelyrajzon.

Amit megtanulhatsz a videóból:

• Kiosztás görbe mentén, amivel felületek jönnek létre
• Metszéspont használata
• Ha már hagyományos módot használok, akkor egy kis modelltörténet átrendezés, hogy mindenhol legyen metszéspont
• Műhelyrajz készítés a nézetek testre szabásával
• Nézetek között igazítás készítése
• Koordinátaméretezés különböző nézetek között
• További finomságok…

Íme, a gyakorlatban:

Természetesen ezeket a méreteket elhelyezhettem volna a 3D-s modellen is, de a műhelyrajz környezetben is lehet számos hasznos funkciót találni.

Szeretnék feltenni egy kérdést Nektek. Ha lesz Solid Edge ST10 újdonságokat bemutató webinár, akkor részt fogtok venni rajta? Köszi a válaszokat!

Solid Edge – Ütközik vagy sem?

Az elmúlt hónapokban sokat dolgoztunk egy új weboldal létrehozásán, ami a digitalisipar.hu webcímet kapta. Általában az ilyen úgy készül, hogy mindenki kiveszi a saját feladatát a csoportmunkából, irodalomkutatás, szakmai egyeztetések, ötletelés, első verzió, második, javítás visszajelzés alapján, stb… A kenyér és a digitális ipar gondolata szalad párhozamosan a weboldalon, hogy egy kicsit közelebb hozzuk ezt az újabb gondolkodásmódot. Ezek a gondolatok nem kőbevésett írások, mindenki azt fogad meg belőle, amit megszeretne. 😉

digitalisipar.hu

Solid Edge szakma, mint mindig

Minden Solid Edge verzióban a nagy fejlesztések mellett sok pici apróság is megjelenik, olyanok amelyeket felhasználó koromban ha használhattam volna, akkor sokkal könnyebb dolgom lett volna. Ezt a “ha-volna” szókapcsolatot nem annyira szeretem, inkább a van és a lesz azok közelebb állnak hozzám. Gondoljunk bele, ha Kassai játékvezető jobban vezette volna a Real – Bayern meccset, akkor…

Az egyik ilyen kedvencem a Konstrukciós felülettel való ütközés vizsgálat lehetősége. Ez egy írtó jó dolog és egy csomó felesleges munkától menthet meg bennünket. Ütközésvizsgálat be nem fejezett felületmodellel, hibás importált geometriával vagy csupán segédfelülettel. Ezek mind-mind olyan lehetőségek, amelyek tényleg segítenek.

Solid Edge – Ütközésvizsgálat

Adott egy importált GoPro kamera, amely nem teljesen tökéletes. Itt kell egy kis rendet rakni, hogy normálisan nézzen ki és jelenjen meg a rajzon, ne legyen ütközés az alkatrészek között.

Amit ebből a videóból megtanulhatsz:

• Felületekkel való ütközésvizsgálat
• PMI elhelyezése a modellre szerelésben, amely egyben jó a modell módosítására is
• Szerelési boole művelet készítése
• Hatszögű fészek egyszerű módosítása
• … és még néhány finomság

Íme, a gyakorlatban:

Nem nagyon van már olyan dolog, hogy az egyik szoftverben meg lehet csinálni valamit, míg a másikban nem. Azt gondolom, hogy ezt a javítást ilyen egyszerűen csak a Solid Edge-ben lehet elvégezni, mert nálunk az importál modell is “otthon” érzi magát! Jó hétvégét!