Hétköznapinak tűnő probléma, amivel mindenki találkozik, aki CAD szoftvert használ. Miután több szoftverfejlesztő van a piacon és szerencsére sok minőségi szoftver, így ezek között a kommunikáció köztes adatformátumokon keresztül is történhet.
Majdnem minden szoftver, így a Solid Edge is be tudja olvasni más elterjedt szoftverek natív (közvetlenül a létrehozó szoftver fájlformátuma) adatait. Ez azért jó, mert egy kiírási (exportálási) lépést megspórolunk. Ennek nem csak ez lehet a haszna, hanem az, hogy a kész modell nem megy át plusz fordítási fázison, így nincs annak esélye, hogy hiba kerüljön a modellbe modellezés után. Nem lehet kifordítási hiba!
Másik megoldás az, amikor a készítő szoftverből köztes (.iges, .stp, .x_b;x_t, .jt, .sat…) formátumba mentjük ki a modellt. Egyik oka, hogy ezt tesszük az az, hogy a fogadó szoftver nem tudja olvasni a keszítő szoftver natív állományait. A másik ok általában biztonsági, mert így elveszik a modelltörténet és nehézkesebb a modellek “nem kívánt” másolása, módosítása. Persze erre is van megoldás a Siemens PLM által fejlesztett Szinkrontechnológia “személyében”.
A szoftverek közötti adatcsere mindig adatvesztéssel jár! Elveszítjük a modell logikai felépítését, a geometriai információkat, a modellhez adott egyéni jellemzőket. Ez majdnem igaz, mert az adatvesztés mértéke a választott köztes formátumtól nagy mértékben függ.
Szinte minden nap látom, hogy rengetegen használnak még .iges formátumot. Nem akarok belemenni, de 3D-s rendszereknél ez a legkevésbbé jó megoldás a napjainkban használt formátumok között. Picit eljárt felette az idő, ha lehet kerüljük!
A Solid Edge-en keresztül be szeretném mutatni, hogy melyek a legmodernebb és leginkább ajánlott adatecsre formátumok.
A következő három formátumot fogjuk megnézni a gyakorlatban:
- .step, .stp – Standard for the Exchange of Product
- .x_b, .x_t – Parasolid (text and binary)
- JT – Visualization format
Van egy Solid Edge-ben készített szerelésünk. Ennek a szerelésnek egy olyan alkatrészét mentjük ki mind a három formátumba, amelyik tartalmaz menet információkat (orsó- és anyamenetet egyaránt). Kimentjük az egész szerelést is mind a három köztes formátumba, majd mind az alkatrészeket, mind a szereléseket visszaolvassuk és megnézzük a kapott eredményt gyakorlati szempontból.
Kezdjük a Vonórúd villás nevű alkatrésszel!
A Solid Edgeben le lett modellezve, el van látva PMI-okkal (3D-s méretek, jelölések), tartalmaz menetes furatokat és orsómenetet is. Természetesen kitöltöttük az adatlapján a Megnevezését, befoglaló méretét stb… Minden, ami ilyenkor szokás… 🙂
Nézzük meg, hogy ha .step-be mentjük ki, akkor milyen beállítási lehetőségeink vannak.
Meg lehet adni, hogy drótvázként, felületként, vagy testként írja ki a modellünket. Esetlegesen a használt konstrukciós elemek bele kerüljenek-e a fájlba? Az AP214 az autóipar számára kifejlesztett verzió. Ha nem szeretnénk, hogy minden modell (vagy konstrukciós elem) kerüljön bele a fájlba, akkor elrejthetjük őket és használhatjuk a Csak a megjelenített kiírása opciót!
Nézzük meg, hogy ha .jt-be mentjük ki, akkor milyen beállítási lehetőségeink vannak.
Itt jóval több beállítási lehetőségünk van, de ez nem véletlen, mert a .jt fájl sokkal több információt tartalmazhat. Néhány érdekesebb opció a teljesség igénye nélkül.
Mentés:
- Minden dokumentum – az összes modellezett geometria ki lesz mentve
- Csak az alkatrész dokumentumok – az alkatzrészek lesznek kimentve
- Csak a szerelés dokumentumok – csak a szerelés lesz kimentve, ami nem fog tartalmazni grafikusan alkatrészeket, de a szerelés felépítését igen.
JT dokumentum struktúra:
- Egyetlen JT dokumentum – egy fájlba lesz belementve az egész szerelés (alkatrésznél ez értelem szerűen egy fájl lesz)
- JT szerelés és alkatrész dokumentumok – a kimentéskor külön fájlok jönnek létre, amelyek a fő szerelésnek és az alkatrészeknek fognak megfelelni
- JT szerelés, alszerelés és alkatrész dokumentumok – a kimentés külön fájlokba történik a szerelés teljes feképítésének megfelelően
Egyszerűsített test használata ha lehet:
Amennyiben használunk egyszerűsítést a modellezés és a szerelés készítés során, akkor azok megjelenhetnek a .jt fájlban.
Pontos geomettia tartalmazása:
A .jt fájlnak megmondhatjuk, hogy milyen pontos információkat tartalmazzon. Ha nem használjuk, ezt az opciót, akkor a geomtriai információk nem lesznek belementve, hanem egy egyszerűsített módban lesz ábrázolva, ami maga után vonja, hogy nagyon kicsi fájlméretet kapunk. Nem tudjuk módosítani (vagy még is… :-)).
Még lehetne sorolgatni a lehetőségeket, én most két fontosra hívnám fel a figyelmet:
Solid Edge dokumentum tulajdonságok fordítása – ez azt jalenti, hogy a fájl tulajdonságaiba bekerülnek azok az egyedi jellemzők, amiket mi az Adatlapon keresztül vagy más módon hozzáadtunk a modellhez.
PMI adat mentése – azok a méretek, jelelölések, amelyek PMI-ként (Szinkronnál minden méret :-)) hozzá lettek adva a modellhez, belekerülnek a .jt fájlba. Így egy JT (Solid Edge Viewer, XpresReview, JT2Go) nézegetővel megnézhetőek, gyártáshoz felhasználhatóak! 🙂
Nézzük meg, hogy ha .x_b, .x_t-be (parasolid) mentjük ki, akkor milyen beállítási lehetőségeink vannak.
Itt is van néhány lehetőség, ahol be tudjuk állítani, hogy mi jelenjen meg a parasolid fájlban!
Nézzük ez első összehasonlítást!
A fent említett modellt kimentettem a már említett formátumokban. Az eredeti modell mérete 305Kb.
A köztes fájlok mérete itt látható:
Látható, hogy adatvesztés van, mert jóval kisebb lesz a fájlok mérete. A sorrend éredekes lehet, a parasolid fájlt a .jt majd a .step fájl követi. Kérdés, hogy milyen információtartalom mellett ekkorák a fájloknak a méretei.
Tesztképpen megnyitottam a .jt fájlt egy a Solid Edge nézegetőjében.
Igen, ebben benne vannak a PMI-ok, amelyekről fentebb már beszéltem! 🙂
A mérvadó inkább az, hogy visszaolvasva a Solid Edge-be mit tapasztalunk.
Mind a három fájlt beolvasva azt tapasztaljuk, hogy a parasolid és a .jt fájl megőrízte a menet információkat, míg a .step fájl esetén a menet “köddé” vált! Ebben az esetben, ha a gyártás ez alapján történne, akkor bizony félig kész alkatrészt gyártanánk le, mert a menet hiányzik… 😦
Érdekesség, illetve nem, mert fentebb már említettem.
A .jt fájlt visszaolvasva a Solid Edge-be megtalálhatóak benne a natív fájl egyéni jellemzői! 🙂
Mi van ha rajzot készítünk?
Jól látható, hogy a rajzon sem jelenik meg a menetinformáció… Tehát leszögezhetjük azt, hogy a .step fájl mérete a legnagyobb, de ez tartalmazza a legkevesebb “hasznos és nélkülezhetetlen” információt, míg a parasolid és .jt fájlok esetén ezek benne maradnak a fájlban (persze ez függhet a CAD rendzsertől)!
Ugyebár egy alkatrész magában kevés a vizsgálatunkhoz, így egy szerelést is megnézünk és kimenjük mind a három fájlformátumba… Ő lesz az.
A komlett natív dokumentum mérete 4,2 Mb, a kimentett fájlok mérete itt látható:
Itt jelentősen kisebb lett a .jt fájl, amit a parasolid követ, majd a .step fájl, amelynek mérete 3x nagyobb majdnem, mint a .jt fájlé. Olvassuk őket vissza szerelés környezetben és nézzük meg mi lesz az végeredménye.
A .jt fájlt visszaolvasva ezt az eredményt kapjuk:
A szerelés strukturáját visszakaptuk és az eredeti modellszíneket is. Menjünk bele egy picit mélyebben a dolgokba. Készítsünk a Villás vonórúd középpontba állításával egy Ütközésvizsgálatot a fenti beállításokkal. Látható, hogy az Solid Edge meg tudja különböztetni a menetes alkatrészeket, de a kérdés, hogy a szerelésben ezek menetnek látszódnak-e?!
A végeredmény:
Látható, hogy nincs ütközés, mert a Solid Edge kiolvasta a .jt fájlból a menet információkat és jogosan nem vette azokat figyelembe a vizsgálatkor! 🙂
Végezzük el ezt a műveletsort a parasolid fájlra is.
Befordítás után és vizsgálat előtt ezt látjuk:
Az eredmény szinte ugyan az, mint a .jt fájlnál. Futassuk le az ütközésvizsgálatot itt is.
Eredménye:
Ugyan az, tehát a parasolid fájlból is kiolvassa és figyelembe veszi a menetinformációkat (is) a Solid Edge.
Végezzük el a vizsgálatsort a .step fájlra is.
Beolvasás után ezt láthatjuk:
A szerelés struktúra és a színek rendben vannak (AP214-et használtunk, AP203 eetén más lenne a helyzet 😦 ). Végezzük el a már ismert Ütközésvizsgálatot.
Ennek az eredménye:
Sajnos itt már a Solid Edge nagyon kedvesen mutatja, hogy az alkatrészek ütköznek több helyen is… Miért? Hát azért, mert a .step fájl nem tartalmazza a menetinformációkat (sem)… 😦
Összegzés
A három jól ismert fájlformátum közül egyértelműen a .jt a legjobb választás, mert relatíve kis méret mellett “sok információ” menthető ki a fájlba. A második legjobb megoldás a parasolid, mert szintén aránylag kis méret mellett a legfontosabb jellemzők megmaradnak, megmaradhatnak a fájlban (szoftverfüggő). A bronzérmes a .step fájl let… Sajnos a többihez képest nagy fájlmérethez párosul az, hogy alapvető tulajdonságainkat (menet) elbukjuk. Mi a teendő ilyenkor? Sajnos ezeket valamilyen modszerrel vissza kell modellezni! Ez pedig komoly időveszteség (is)…
Hol használják még a .jt fájt?
A .jt fájl a Teamcenter belső kommunikációs és megjelenítési fájlformátuma sok egyéb mellett.
Femap eredményei kimenthetőek .jt fájlba is!
Huh remélem, hogy nem tudományos, fantasztikus formába sikerült leírnom ezt a bejegyzést és használható információkat adtam 3D-s adatcsere kapcsán! 🙂
Solid Edge (R)eloaded 