Aki ismer engem az tudja, hogy “aránylag” érzelgős típus vagyok. Imádom a munkám, sőt néha, mostanában túlzottan is… Azonban vannak dolgok, amik mellett nem lehet elmenni szó nélkül! Mostanában több feszültség van bennem is, mert sokat dolgozunk, egyszerre sok mindenre kell oldafigyelni és amikor egy picit fáradtabbnak érezzük magunk, érzem magam mindig van valami, ami megerősít abban, hogy ez jó lesz, nagyon jó lesz…
Elkezdődtek az ST5-ös Update Trainingek néhány héttel ezelőtt. Ebben a videóban beletekinhetünk néhány “apró” újdonságba, amit a training anyagából készítettünk:
Hogy mennyire sikeresek ezek a konzultációk, íme egy kis helyzetleírás:
Teltházas Solid Edge ST5 újdonságok konzultációk az Enterprise PLM-nél
Hogy mennyire van értéke az emberi kapcsolatoknak a mai világban?
Egy kedves felhasználónk azt mondta, hogy Imi hoztam neked (én kaptam , de ez nem csak nekem szól) egy apró ajándékot, amikor jött a konzultációra. A Józsi még büszkén mondta, hogy Ő csomagolta! Egész jó volt a csomagolás is… 🙂 Mondtam, hogy köszönöm és ki fogom bontani majd! Aznap ezt nem tettem meg. Megtartottam a traininget és az ajándékot betettem a fiókomba, ami olyan A4-es méretű volt! Már majdnem megfeledkeztem ról,de amikor kinyitottam fiókom, akkor jutott eszembe, hogy kaptam, kaptunk valamit. Ez egy kora reggeli órában volt. Izgulva elkezdtem kibontani, hogy mi lehet az, és amikor megláttam, amit Te is itt láthatsz… Könny szökött a szemembe! Ez nem egy felhasználótól kapott LCD TV volt, hanem egy “saját” elképzelések alapján lemodellezett és legyártott alkatrész!
Egy tacskó (mint Mandula), aki éppen áll a blogom névadó feliratán, ami kulcsakasztónak, fogasnak is használható! FANTASZTIKUS!!! ilyemkor van az, hogy az ember telefont ragad és megköszöni ezt!!! Köszönöm, köszönjük még egyszer!!!
A Józsi azt mondta, hogy már annyi mindenben segítettünk, pedig nekünk “csak” ez a munkánk, jah és a hobbynk, ja és a…
Ekkor beindult a Veres Tibi kollégám fantáziája, hogy kérjem el a modellt és ő “leprogramozza” Radanban és utána még le is “gyártja” a Radbendban. Elkértem, megkaptam és ő (majdnem) megcsinálta, íme:
Ez egy érdekes nap volt, mert reggel az asztalomon hevert egy másik pinduri kis “famandula” is… Azt is köszönöm! 🙂
Ez megrősít, hogy okosan, ügyesen csinálnunk kell azt amit eddig is csináltunk és meg lesz az eredménye házon belül és kívül egyaránt!!!
Persze a blogom fejlécébe is bekerült az “ajándék”!
Kiegészítés (2012.12.03.):
Közben a Veres Tibi kollégám a Radbend segítségével elkészítette a digitális “Mandulám”, íme:
Solid Edge (R)eloaded 
Akkor tegyél ehhez a héthez még két hálás középiskolást Szerbiából. Elmondhatatlanul hálásak neked, mert a kedvedért visszavettem őket a Csapatba, a második félévtől újra indulhatnak a versenyeken. (igazából az egyiket még nem is ismered személyesen) 🙂
Béla,
Nekem??? Ezt te döntötted el, én csak elmondtam az álláspontom, a tapasztalatom, hisz én is voltam diák, hallgató, “nagypof@jú”… Abban biztos vagyok, hogy a srácokban hatalmas bizonyítási vágy dolgozik most. Abban is biztos vagyok, hogy Te nagyon jó irányba fogod fordítani a srácokat, adtál nekik egy második lehetőséget és ezért hálásak lesznek, az élet nem mindig ilyen “nagylelkű”… Sok sikert Nektek a közös munkához, ha tudunk, tudok szívesen segítünk!!!