Köszönjük Louis, a Solid Edge “szegényebb” lett volna nélküled

Azért nem kell olyan negatív dolgokra gondolni, mert az élet természetes rendje, hogy, ha valaki elér egy korhatárt, akkor nyugdíjba megy. Így van ez Dr. Komzsik Lajos esetében is, akkor a 80-as évek elején vándorolt(ak) ki az USA-ba, és lett elismert szakember a végeselemes analízis területén, mint a Nastran, majd NX Nastran egyik specialistája. Április utolsó hetében találkozhattam vele ismét hivatalosan, mert “leteszi” a Lánczos módszert, a mátrixtáblákat és nyugdíjba vonul, így “elbúcsúzott”.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Sokat köszönhetek neki, mert akárhányszor fordultam hozzá kérdéssel, “pillanatokon” belül ott volt a válasz, sőt, a szoftverfejlesztőnél is közbenjárt számtalanszor.

Természetesen kapott egy kis búcsúajándékot is, ami egy Gömböc volt és egy üveg igazi, finom villányi vörösbor Bella Zoltán borászatából.

Lajos visszajelzése:

“Hálásan köszönöm az ajándékokat, az aláirt köszönőlapot, a Gömböcöt, es természetesen a Bella Zoltán Phantom-ját! Utóbbit baleset érte, mert tegnap este “felbontatta magát” egy-egy pohár erejéig a feleségemmel és ma este be is lesz fejezve. Nagyon finom, felírtam a részleteit jövőbeni felhasználásra…

A Gömböc nagy sikerrel járt a reptéri ellenőröknél: egyik azt mondta, hogy nyissam ki… De sikerült elhozni.”

Lajos a BME-n tartott egy nagyon érdekes előadást méghozzá a 3D-s nyomatatást megelőző végeselemes vizsgálatról. Valamikor írok erről is bejegyzést… Nagyon érdekes a téma! 😉

És most szakma, mint mindig

Stílszerűen egy végeselemes feladatot nézzünk meg a lemezek világából. Régebbi bejegyzésben, már írtam a “shell” vagy héj elemekről, ami fontos, hogy jó eredményeket kapjunk.

fea_lemez

A kérdés az az, hogy miként lehet kinyerni lemezalkatrészek középfelületét végeselemes modell építéshez?

Erre több módszer is van:

  • Történhet lemezalkatrész szinten
  • Történhet szerelés szinten, mint szimulációs geometria

A másik kérdés, amire választ a videó az az, hogy egy nagy felület bizonyos részére miként lehet terhelést adni?

Nézzük a válaszokat a videóban:

Szóval röviden ennyit. Ezzel a bejegyzéssel is igyekszek tisztelegni Lajos előtt. Jó hétvégét!

Reklámok

Több, mint Solid Edge VI.

Állítólag véletlenek nincsenek, azt figyeltem meg, hogy amikor találkozok érdekesebb kérdésekkel, akkor azok vonzzák egymást (mint vasorrú bábát a mágnespatkó), és hasonló témakörből több is beesik. Ez most a végeselemes analízis volt.

Kezdeném is ezzel, egyik régi bejegyzésemben írtam egy „bizonyos” Dr. Komzsik Lajosról, aki a Siemens PLM Software „magyar koponyája” NX Nastran területén. Többször is találkoztam már vele és várom a következő találkozást, mert mindig érdekes és hasznos dolgokat lehet tőle tanulni. Hétfőn, amikor beérkeztem a munkahelyemre, ott várt az általa írt és dedikált egyik könyve a Nature’s Twelve. Komzsik úr, megkaptam és köszönöm!

nature_s_twelve

Menjünk tovább a „szokásos” ösvényen, akit most bemutatok az Bohus Krisztián, aki az egyik konkurens szoftverforgalmazótól „igazolt” át hozzánk egy évvel ezelőtt. Sok tapasztalatot hozott magával, hogy mit és hogyan csináltak a „másik solidnál”, ebből (is) próbált táplálkozni, majd a mi gondolkodásmódunkat elsajátítva teljes értékű tagja a Solid Edge csapatnak. Jó beszélőkéjét, lényegre törőségét biztos, hogy hiányolják volt munkáltatói. 😀 Sokat járunk együtt demózni és Krisztián ott szembesül(t) vele, hogy az „Edge” (ahogy, ő mondja) mennyire erős funkcionalitással rendelkezik a stabilitás mellett, ami „előző életében” problémát okozott. Hisz a Solid Edge-ben, a szakmai csapatban és a maga képességeit mellé rakva igyekszik sikeres lenni! Csak így tovább a fejlődés útján!

bohus_krisztian

A szakma véges oldalával fogok egy picit foglalkozni! Adott egy hegesztett szerkezet a megfelelő igénybevétellel, viselkedéssel és meg kellene vizsgálni, hogy „kibírja/nem bírja”.

SE_sim

Miután ez egy lemezekből összehegesztett szerelésről van szó, így a „térfogati” végeselemes modellt hanyagoljuk, helyette héj elemet használhatunk, de erről is írtam már ebben a cikkben:

FEA, középfelület és Solid Edge furatfelismerés

Itt több dologra is fontos (volt) odafigyelni:

  • A szereléshez nem voltak meg az alkatrészek, de a szimulációs geometriából ez visszafejthető
  • Vékonyfalú testek esetén célszerű középfelülettel dolgozni
  • A hegesztéseket „él kapcsolattal” helyettesíthetjük
  • A hálót célszerű egyedileg is finomítani és több vizsgálatot futtatni

Íme, a gyakorlatban:

FEA kezd a mindennapunk részévé válni vagy már az is, mint a 2000-es években a CAD rendszerek. „Könnyű” azoknak, aki egy megbízható NX Nastran alatt futtatják analíziseiket, mert olyan rugalmasságot (elemtípusok, beavatkozások, stb…) kapnak, ami egyedi a piacon. A fenti videóban az is látszik, hogy a végeselemes modell helyes megalkotása telhet hosszabb időbe, utána már csak a „gépre” kell bízni a számítást és a nevünket (felelősségünket) adni az eredményhez! Minden jót!

 

FEA, középfelület és Solid Edge furatfelismerés

A kapcsolatok építése nagyon fontos, azt hiszem, ezt senkinek nem kell elmondanom. Meghatározó magyar emberek a világ minden pontján megtalálhatóak, igaz ez a Siemens PLM Software-re is. Egyik nagyon kedves ismerősünk ott Dr. Komzsik Lajos, akiről már írtam ebben a bejegyzésemben:

Az elmúlt hét nagy pillanatai

A napokban volt egy érdekes kérdés, méghozzá miért érdemes „héj” (shell) modellként vizsgálni a vékonyfalú testeket, lemezalkatrészeket a végeselemes analízis területén. Aki, egy picit (ami egyébként kevés) foglalkozott FEA-val, az azonnal tudja a választ.

Arra gondoltam, hogy megkérdezem Dr. Komzsik Lajost, mi az Ő hivatalos NX Nastran-os véleménye?

Ezt a „baráti”, de jól érthető választ kaptam:

“The shell element technology in NASTRAN is very close to the physical behavior of thin shells. Quadrilateral element (QUAD4, QUAD8) based surface meshes are very regular and provide good results. The mid-surface generation makes this modeling approach much easier. Historically, this technology was troubled by the need to “stitch” the shell components together with the difficult RBE* type elements.  The glue connection technology (specifically the edge to surface connection) enables the user to connect shell models without the connection difficulties in the past.

Solid element modeling of thin shells with elements through the thickness is not as accurate. The automatically meshed tetrahedral elements are not as regular and on occasion, very poor element shapes are obtained. The system (stiffness and mass) matrices (in the case of multiple layers of elements through the thickness) are larger in size and the computational costs are more.

Consider the geometric model shown below and its tetrahedral and mid-surface shell mesh.

L_K_NX_Nastran_I

L_K_NX_Nastran_IIL_K_NX_Nastran_III

The normal modes analysis of the two provided almost identical results:

NX_I

NX_II

with a much faster execution time in the shell model.”

Szóval köszönjük a választ! 🙂

Most pedig egy kis Solid Edge ismét.

A Szinkronmodellezésben évek óta van lehetőség arra, hogy a „hengeres” kivágásokat fel tudjuk ismertetni Furatként, annak minden előnyével együtt. Ez érvényes a saját modellünkre és importált modellre is.

Azonban, ha elindítjuk ezt a parancsot, akkor megkeresi az összes „használható” felületet (hengeres kivágást) és mindegyikhez hozzárendeli az „Alakelem kezdőpontját” ami jellegzetes, mert lényegében azt tükrözi, hogy honnan „kell” fúrni a furatot.

Ez „automatikus” felismerésnél nem biztos, hogy jó irányba mutat, de van rá megoldás, hogy jó legyen.

A kulcsmozzanat, hogy a Furat felismerés parancs futtatása előtt válasszuk ki a „bázis” felületeket és a Solid Edge ehhez a felülethez viszonyítva helyezi el a furatok „Alakelem kezdőpontjai”.

Természetesen, egy videó erről:

Jó hétvégét mindenkinek, remélem hasznos infó volt! 😉

Az elmúlt hét nagy pillanatai

Ez elmúlt hét (naptár szerint a 23.) nagyszerű dolgokat tartogatott a számunkra. Azóta, hogy kint voltam a fejlesztőknél Huntsville-ben áprilisban, – egyedüli magyarként és írtam néhány bejegyzést az ST6-ról – most újabb információkat csepegtethetek azon felhasználóknak, érdeklődőknek, akik elkötelezettek a Solid Edge iránt. Ha valaki nem olvasta volna azokat a beszámolóimat, akkor most megteheti itt:

seu_I

No, de vissza az új információkhoz! Nem kell várnotok június 25-éig, hogy nagyobb rálátásotok legyen az ST6-ra, mert itt láthattok két videót, ami karnyújtásnyira hozza az újdonságok két „apró” részletét.

A felületmodellezés utoljára a V14-ben volt igazán nagy durranás, közben az évek alatt alapvető funkciókkal bővült ugyan, de nem volt annyira átütő (persze ezt csak azok tudhatják, akik már azt is használták ;)). Most újra lett írva az egész és ebből kaphat a felhasználó ízelítőt ebben a videóban:

A rajz készítés mindig is fontos volt a Solid Edge-ben és így van ez most is. Ugyan megyünk a „papírmentes” gyártás felé, de nagyon sok cégnél fontos, hogy a CNC megmunkáló gépre fel legyen tűzve az éppen aktuális munkadarab rajza, vagy ki legyen nyomtatva a célgép dokumentációja. Azonban vannak olyan cégek, ahol minden információt digitálisan szeretnének letárolni úgy, hogy 2D-s rajz ne is készüljön, éppen a napokban kezdek el egy ilyen nagyszabású projektet. Mi mindent meg tudunk adni ehhez, hisz több, mint tíz éves ipari tapasztalattal rendelkezünk tervezés, gyártás területén. Talán majd ebből is írni fogok egy blog bejegyzést. 😉

Szóval rajz készítés. Az új funkciókkal rengeteg időt és bosszúságot spórolhat meg a felhasználó. Ebből láthattok egy kis ízelítőt most. Sajnos, amikor kint voltam Amerikában, akkor nem tudtam beszélni a rajz környezet fejlesztési vezetőjével Ricky Black-el, mert éppen szabadságon volt. Csupán ki akartam volna fejezni tiszteletem és megosztottam volna tapasztalataimat, mint azt már tettem többször is. 😉 Nagyon sok olyan funkció kerül be oda is, amiket az elmúlt években kértetek és mi pedig lelogoltuk, sőt „megturbóztuk” egy-két finomsággal! Az említett apróság:

Akinek ezt köszönhetitek, az Ken Grundey! Many Thanks Ken and see you in Cincinnati! 😉

Ken blogja: http://grundey.blogspot.hu/2013/06/solid-edge-st6-first-look.html

Láthatjátok, hogy a mi működésünk soha nem öncélú, mindent értetek, felhasználókért teszek, teszünk!!!

A másik nagyszerű dolog az volt, hogy egy nagyon prominens személyiség volt nálunk az Enterprise PLM-nél a Siemens PLM-től. Ő nem más, mint Dr. Louis Komzsik az az Dr. Komzsik Lajos!!! Ki is ő? Egyszerű a válasz: Chief Numerical Analyst at Siemens PLM, az az Vezető Numerikus Fejlesztő a Siemens PLM-nél. Egy fantasztikus EMBER, akit Dr. Néder Zoltán kollégámmal (aki szintén végeselemes specialista és váci, mint Komzsik úr) úgy jellemeztünk, hogy az interface a matematika és a FEA között (remélem, hogy Komzsik úr nem haragszik meg J). Egy fantasztikus ember, mert közvetlen, mert okos, mert figyelmes, mert imádja a munkáját (ami látszik is rajta, mert csillog a szeme, ha az NX Nastran végeselemes megoldóról beszélhet). Ja és mert partner, ezt úgy értem, hogy kíváncsi a véleményünkre, meghallgat bennünket, és amit fontosnak tart azt feljegyez. Nem beszél többet és nem beszél kevesebbet, mint kell, viszont amit mond, annak van tartalma és abban a pillanatban magával ragadja a „hallgatóságot”. Őszintén mondom, napokig hallgattam volna, amit mond az NX Nastran 9.0-ról, az elephant cemetery-ről, a múltjáról, a jövőjéről, a barátairól…

Szóban, képekben és írásban, hogy ki is ő (egy győri előadásáról is láthattok képeket):

http://tamop422.sze.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1278&Itemid=315

http://tamop422.sze.hu/index.php?option=com_expose

Miért fontos ez nektek a felhasználóknak? Amikor használjátok a Siemens PLM bármely végeselemes megoldását, gondolok itt a Solid Edge Simulation, Femap with NX Nastran vagy a NX CAE, akkor azok mögött Komzsik úr és csapata van! Köszönjük!!!

Már találkoztam vele többször, de ez a mostani… Sok infót mondott el, amiből a Solid Edge felhasználók is profitálhatnak és profitálni is fognak! 😉 Ő olyan ember, mint akire úgy gondolsz, mint ha mindig is ismerted volna! A „slussz” poén, hogy ő juttatta eszembe, hogy fotózkodjunk le, íme:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Nem egyszerű az életünk mostanában, de ezek a pillanatok mindig erőt adnak, hogy jó úton járunk és hiába akarnak víz alá nyomni bennünket, hiába akarnak felgáncsolni bennünket, hiába jelentenek fel bennünket, hiába perelnek be bennünket, hiába keltik a rossz hírünket, mi a felhasználókért, magunkért, a „szakmáért” és az ilyen pillanatokért megyünk és megyünk tovább kétszerezett erővel!!!

Segítsetek nekünk és osszátok ezt meg! Jó munkát a hétre Mindenkinek!